Hölgyek, szerintetek "értékes" még a mai korban egy olyan fiatalember, aki kerüli a bulikat, a káros szenvedélyeket (alkohol, dohányzás, szerencsejátékok, stb. ), valamint egy kissé romantikus alkatú?

Mindjárt jönnek és megmagyarázzák neked, hogy ők alapból nem járnának ilyen férfivel.

A valóság viszont az, hogy számukra férfias szokás mind a pia, mind a cigi és a bulizás is. Mivel aki bulizik az sok csajt megdugott és ezzel önigazolják maguknak, hogy te jó parti vagy a számukra.

Továbbá igazi balhés állat vagy, aki nem fél beverni néhány nálánál kisebb és gyengébb srác képét.

A bagó bűzét a legtöbb nő imádja egy férfin, ahogy azt is ha gyakran iszol. Persze picsognak miatta, ha csinálod, de ha mégse akkor "kisfiú" vagy a számukra.

"Értéked" csak akkor van, ha a húspiacon, mint potens, több partnerre áhítozó egyén jelensz meg. Akkor bizonyosan számosítani kell a meglévő tulajdonságaidat, és összevetni a kereslet-kínálat elv alapján, mert nagyban befolyásolja, hogy mennyire leszel kelendő.

Ha viszont te komoly párkapcsolatban gondolkodsz, akkor akár ennek az ellentétes tulajdonságait is magadénak vallhatod, sem lesz egyszerűbb a helyzeted. Egyszerűen azért, mert a megfelelő társat megtalálni nehéz. Ha 50 nőből kell kiválogatni, ha úgy kell könyörögni, hogy szóba álljanak veled, akkor is.

És persze itt már nem besteléhetünk "értékről", mert értelemszerűen az a bizonyos érték akkor felértékelve, és neked adományozva, ha megtalálod azt a nőt, aki ilyennek szeret, és elfogad. Innentől meg a kérdés tárgytalan.

Ezzel az a baj, hogy az illető ezt gyakran értéknek tartja. Nem vagyok oda a bulikért, nem tudnak lekötni, néha félévente egy-egy elfér, meg esetleg szülinapokon ellötyögni, de nem érzem úgy, hogy nekem ez bármit hozzáadna az életemhez, vagy a jókedvemhez. Az alkoholt rosszul bírom, néha koccintok csak egy fröccsel vagy jó borral, dohányozni a sport miatt nem, ezenkívül meg nem tudok ráfüggni semmire (egyébként ez is hajlam kérdése, én hajlamos vagyok rákapni tevékenységekre, de másban élem ki, az ilyesmi nem köt le, hogy játék, szerencsejáték, sorozat, film...). A romantika meg megint alkatfüggő, van, aki nagyon imádja, nekem elég romantikus egy közös séta vagy hosszas ölelkezés is, nem vágyom a filmvásznas romantikára.

Gondolom, nálad valamennyire ez összefügg a pályaválasztással, a segítő szakmákban és az egyéb "alturista" viselkedést igénylő melókban és a művészek között gyakoribbak a romantikusabb emberek, meg akik szeretik a gyengédséget. Nem, ez nem statisztika, csak megfigyeltem. :)

Nem tartom cikinek, hogy rád ez nem jellemző, sokan vannak így. Sokan nem élnek ezzel, legalábbis én sok ilyen embert ismerek... Másképp élnek közösségi életet, nem azokban a körökben mozognak, de nem hiszem, hogy hiányt szenvednének emiatt. És magamon sem érzem. Illetve nyilván valahol imponál is az ilyesmi azok után, hogy a volt párom enyhe túlzással alkoholista volt, és sosem találtunk szabad napot szinte, mert mindig menni akart a haverjaival inni... Viszont!

És lehet, hogy nem lesz szimpatikus, amit mondok, de én nagyon elítélem azt, mikor valaki az egészséges életvitele, vagy más egyéb lemondás miatt azt hiszi, hogy értékesebb másoknál. Annyi mellverdeső sznob vegánt, antialkoholistát meg antidohányost ismerek, és akkora bennük a megvetés azokkal szemben, akik nem olyanok, mint ők, hogy egyszerűen (bocsánat) undorodom tőlük. Szóval szerintem ez nem érték. Ez egy jó tulajdonság, de semmi extra... És nem lesz az sem rossz ember, vagy rosszabb partner, aki dohányos volt, vagy néha rágyújt, illetve az sem, aki nem veti meg az alkoholt, és mértékkel ugyan, de szokott azért inni, gyakrabban, mint én. Ugyanígy a szerencsejátékkal is, sok józan ember játszik, nagyon ügyesen, szerintem ha tartja a keretet, semmi baj nincs ezzel, kiskamaszként mi is tippmixeltünk 200 meg 500 forintokkal, mégsem lettünk függők. És ott a másik oldal, hogy ilyen szempontból "kívülálló" emberek képesek lehúzni a másikat, manipulálni, úgy zsarolni érzelmileg, hogy észre sem veszed, csak azt, hogy megy el az életkedved mellette, energiavámpírkodni, vagy az egészségmániájukkal kergetnek őrületbe, mert az már a világ vége, ha a nyaralás miatt kimarad egy edzés, vagy súlyzók helyett saját testsúllyal kell edzeni... Vagy a másik kedvencem, a befásult vallásosság. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy szerintem nagyon nem kéne ebben mérni az embert, és ez alapján eldönteni, hogy ki jó egy kapcsolatban és ki nem. Elés széles a skála, hogy mi az, ami normális, és mi az, ahonnan érdemes tartani a távot.

Nem leszel ettol semmivel sem ertekesebb.

Es eleg szomoru lehet a helyzeted ha ennyi a pozitiv dolog rolad.

27 evesen ennyi esszel pedig...rohejes is vagy :D

Ha emiatt lenézi azokat, akik élnek ezekkel, akkor számomra náluk sokkal ertéktelenebb.

Egyébként erről nyilván csak személyes véleményt lehet mondani. Nekem speciel nem imponál cseppet sem, ha valaki egy sört se hajlandó velem meginni, vagy összeülni pár baráttal stb. De kinek mi.