Miért vagyok ilyen?

Soha nem volt még barátnőm,mert valamiért nem bízok meg a nőkben.Meg arra gondolok,hogy van barátnőm és nekem ez olyan fura.Azt érzem,hogy én nem vagyok alkalmas arra,hogy valaminek a pasija legyek.Olyan másnak érzem a lányokat vagyis nem tudom hogy mondjam ezt.Mindenki tök jó pasinak gondol meg minden de éb abszolút nem tartom annak magam.Nem értem miért van ez.Próbálkoztam már lányoknál,de mintha két teljesen más világ találkozna amikor én beszélgetek egy lánnyal.És ez a frusztráló,hogy mindenki annak gondol aminek én magamat nem.Valamiért az van bennem,hogy a lányok szemében tökéletesnek kell lennem,mert akkor egyiknek se kellek ha nem vagyok az.Szeretnék egy barátnőt,de ......Másoknak ez olyan könnyen megy.Félek a lányoktól.De ez nem olyan félelem,hogy nem merek hozzájuk szólni hanem félek,hogy egyiknek se vagyok elég.Van bennem egy megfelelési kényszer a lányok iránt.Nagyon fura ez...a fiú ismerőseimnek olyan sok lány barátaik vannak és ők olyan lazán beszélnek velük meg minden.És én csak hogy mondjam ezt..ha egy lánnyal. beszélek olyan távolinak érzem ezt,úgy tudnám ezt az érzést leírni mintha én egy 80 éves öregember lennék és egy kislánnyal beszélgetnék,holott egykorú vagyok a lányokkal.Remélem értitek ha én már nem.Normális lányok válaszaira lennék kíváncsi elsősorban.