Nem rossz az a tudat nőként, hogy az evolúció úgy programozott titeket, hogy 10 férfiből maximum 1-2 férfit tartsatok vonzónak?

Soha nem tekintettem ugy az emberekre , mint maradekokra.

Akivel egyutt voltam az tetszett / szerettem is.

Eleg ertelmetlen a kerdesed.

Ugye tudod , hogy a nok is kulonboznek es nem mindenkinek ugyanaz tetszik ?

Soha nem kategorizálnék úgy embereket, hogy "maradék..stb". Sosem tudnék ilyen sablonokban tekinteni az emberekre és bármire programozottként sem magamra. Ennél mind én, mind a szeretteim, rokonaim és rengeteg ember sokkal értékesebb. Csak sajnálni tudom, aki így gondolkodik, mint te.

Ui: Azzal jövök össze, aki vonz, sok ilyen ember volt és sok is lesz. Ez nem garancia arra, hogy valaha megtalálom a "nagy őt", de hála az égnek az életem nem a párkapcsolatokról szól csak. Nekem nem ettől függ a boldogság.

Cukorbeteg vagyok. Megszoktam, hogy bemegyek egy cukrászdába és a sütemények 90%-a vagy inkább 100 nem alkalmas arra, hogy bármit kezdjek vele. De szeretem a sütit, szóval nem törődtem bele. Találtam egy k*vajó cukormentes cukrászdát. Nyilván tudja a nép, mi a jó, mert kb sosincs a kedvenc sütimből, de ha sütit akarok enni, akkor olyat és csak olyat veszek és kivárom, amíg lesz. ;)

Nem, nem szar érzés, elfogadtam, hogy az én igényeimnek megfelelő dolgokra többet kell várni és többet kell utánajárni is.

Ha pedig én olyan süteményt akarok enni, akkor olyat is fogok enni. Vagy semmit. Ugyanis valami más szarra nem költök fölöslegesen, annyira sosem voltam kiéhezve. Sütire sem, férfire sem.;)

MIkor hagyjátok már abba az evolúciós, alfahimes dumát. Már a tököm is ki van ezzel hogy az állatvilággal hasonlítgatjátok az embereket.

Hol van itt a szcializáció, a kultúra és az emberi tényezők?