Ti adnátok új esélyt annak, aki bántotta a családotokat?

Röviden a lényeg annyi, hogy volt egy lány, akit bemutattam otthon. Anyámék nagyon jó szívvel fogadták, és mindent megtettek a lehetőségeikhez mérten, hogy jól érezze magát nálunk. Sajnos pár hónappal később kiderült, hogy a közös ismerőseinknek folyamatosan panaszkodott (közöttük a főbérlőmnek is), hogy mennyire sz@*r nálunk, és hogy mennyire idegesíti a társaságom ezeken a hosszú hétvégéken. Amikor ez kiderült, volt egy hatalmas veszekedés. Másnap bocsánatot kért, aztán még egy szombatot együtt töltöttünk, aminek a végén abban maradtunk, hogy egy darabig nem találkozunk.

Ennek három és fél hónapja, azóta nem tudok róla semmit. Sokszor hiányzik még, és sokszor feljönnek a közös emlékek, amikor boldog voltam vele, de nem akarok elsőként lépni. Nagyon neheztelek rá, hogy ilyen kétszínű volt a családommal. Pláne, hogy szeretettel láttuk, és én külön is rengeteget segíttettem neki az eltelt években. Úgy érzem nem ezt érdemeltük.

Sajnos a balhé óta teljesen depressziós lettem és introvertált. Nem szívesen megyek el sehova, nem randizok, nem ismerkedek senkivel. 29 éves leszek jövő hónapban, nincs sok időm párt találni, de félek, hogy évekbe fog telni, mire kiheverem ezt a csalódást. De ez, hogy szerettem és támogattam valakit, aki aztán bántotta a családomat, ezen nem tudok túllépni.