A nőket érdekli egyáltalán a külső, vagy mennyire? (többi lent)

Nekem mindig elég jó volt a külsőm, mégsem volt még kapcsolatom. Ezzel csak annyit lehet elérni, hogy szép nők megnéznek, páran mosolyognak néha, de ha nincs önbizalmam, hogy megszólítsam őket, és utána jól beszéljek, a külső semmit sem ér. A világ legesztétikusabb férfija sem hozna össze a külsejével kapcsolatot. A nők sosem fognak odajönni, elhívni valahova, és végigsegíteni a bénázáson. De elkeserítő is, hogy úgy látom, sok nőnek alig számít a külső, a legrosszabb külsejű emberek is lehetnek akár a legszebb nőkkel. Pedig a külső is az egyén egyik tulajdonsága... nekem pl. számít, hogy azért ne legyen kifejezetten csúnya számomra egy nő, sok nőnek mintha ez nem számítana. Csak a sikeresség, magabiztosság, agresszivitás, férfiasság, csupa férfias dolog. Az, hogy valaki csúnya, büdös, igénytelen, buta, alávaló, nem számít. Sokan beadják a derekukat annak, aki megszólítja őket és magabiztos, hiába dobja őket mondjuk egy hét után, vagy csalja meg őket fűvel-fával, stb. Azzal sosem jönnének össze, aki pont jó lenne nekik, csak (pillanatnyilag, vagy 20, 25, 30 éves koráig) kevés az önbizalma, nem alfahím. Ez elkeserítő. Igazából még a belső kvalitások sem számítanak, csak az erő, magabiztosság, férfiasság. Legalábbis én ezt tapasztaltam. Többször voltam szerelmes, nagyon bénáztam, hiába mondtam volna meg az illetőnek, hogy látom, mennyire összeillünk, hogy ugyanúgy beszélünk, ugyanazok az erősségeink, stb., nem érdekelte volna, amíg lúzer vagyok.