Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Válás » Gyerekem fél éves, apjával...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Gyerekem fél éves, apjával szétmentünk pár hónapja. Jelenleg szüleimnél lakom, jövedelmem 120. 000 ft, gyerektartással együtt jelenleg. Van saját lakáom. Ti külön költöznétek már most, vagy kivárnátok a tavaszt?

Figyelt kérdés
Csak kíváncsi vagyok. Ha maradok, tudok spórolni, mert tavasszal már úgysem kell fűteni. Viszont nagyon nehéz harmincx évesen újra anyuci kislánya lenni, igazából a gyerekem sem tudom úgy nevelni ahogyan szeretném, mert nagyika egyfolytában adja az instrukciókat. Jót akar, de már az agyamra megy. Mit tennétek?
2010. okt. 17. 21:22
1 2 3
 1/26 anonim ***** válasza:
80%

Ha külön mégy, a fele jövedelmed elmegy a rezsire. Hat hónapos babát pedig még nem kell olyan nagyon nevelni. Lehet,hogy a nagy imstrukcióján is érdemes elgondolkodni. Nem minden rossz,amitt az idősebbek mondanak. Ők is felnevelték a gyerkekiket,és van tapasztalatuk.

Tavasz előtt semmiképpen nem mennék.

2010. okt. 17. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/26 anonim ***** válasza:
100%

szerintem is érdemesebb egy kis pénzt félretenni :)

és inkább örülj, hogy van aki segítsen a gyerek körül, egyedül nem olyan egyszerű.

2010. okt. 17. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/26 anonim ***** válasza:
100%
Fogadd el édesanyád tanácsait, neveljeték szeretetben azt a pici babát. Örülj hogy melleted van anyukád, gyűjtögessél, és kezdjél majd új életet. Egyedül ilyen picivel nagyon nehéz lenne neked.
2010. okt. 17. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/26 A kérdező kommentje:

Tudom belül, igen, igazatok van. De kigyilkol, hogy már 6kor az ajtó előtt toporog vagy rosszabb esetben benyit és bejön. Magánszférám semmi. Kinyitom az ajtót, hogy turmixolok gyümölcsöt a drágámnak és már jön elém, hogy mikor adok már gyümölcsöt a fiamnak. Iszonyatosan SOK ez nekem, 6 éve költöztem el a szülőktől. Ideges vagyok tőlük a túl sok "anyai gondoskodástól" és félek hogy a kicsikém megérzi. Tudjátok úgy érzem, nem tudok teljes értékű anyukája lenni,mert az anyám úgy viselkedik mintha ő lenne a gyerekem édesanyja.

Igen, igen, igen, próbáltam vele beszélni, idestova NÉGY hónapja minden nap elmondom neki. És még mindig ő akar helyettem mindent csinálni. Alig várom hogy leteljen egy hétvége és menjen dolgozni, addig legalább nyugodtan tudok édesanyja lenni a kisfiamnak.

Tudom, értékelnem kéne, de kigyilkol a túlzott törődhetnékével. Igyekszem alkalmazkodni de sokszor, nagyon sokszor megfulladok!!! (bocsi h ide írtam, de a többi oldalon pisisek vannak csak)

2010. okt. 17. 21:44
 5/26 A kérdező kommentje:
És a legrosszabb, hogy felemészt maga a tudat, hogy fogalmam sincs merre, és hogy mit hoz az élet. Tele vagyok fájdalommal az apukájával való szakítás miatt. Mikor jön a kicsihez, aznap teljesen totálkár vagyok. És még ha rázendít anyám, akkor tényleg úgy érzem, végem, elátkoztak és fogalmam sincs, mikor kapom vissza a lelki egyensúlyomat és a határozott egyéniségemet, amire mindig is büszke voltam.
2010. okt. 17. 21:46
 6/26 anonim ***** válasza:
67%
Szerintem a kommentjeidben benne van a válasz.Menj.Amúgy is külön család vagytok a kisfiaddal.
2010. okt. 18. 06:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/26 anonim ***** válasza:
64%
Én a helyedben maradnék, hiszen nem szándékosan bosszant téged, csak igyekszik átadni a gyereknevelésben szerzett tudását. De legalább így van segítséged, meg aztán a közelgő ünnepek alatt sem leszel magányos. Viszont ha még nem tetted meg, akkor keress egy jó nevű ingatlanirodát, sokan csak néhány hétre-hónapra keresnek albérletet, biztosan jönne ebből is egy kis plusz pénz.
2010. okt. 18. 06:26
Hasznos számodra ez a válasz?
Gyertek csajok!
 8/26 anonim ***** válasza:
75%
Te jó ég, csak most láttam, hogy 4 hónapja vagy egyedül, miközben a babátok fél éves, te pedig érezhetően szenvedsz a szakítás miatt, annyira sajnálom, hogy nem tudok segíteni. Nincs rá semmi esély, hogy rendbehozzátok a dolgaitokat? (ne haragudj a kérdés miatt, csak őszintén megdöbbentem, hogy valaki képes volt két hónapos kisbabával magára hagyni a párját)
2010. okt. 18. 06:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/26 anonim ***** válasza:
77%
Én mennék a saját lakásomban. Én 20 éves korom óta nélkülözöm a szüleimet (sajnos) de már el sem tudnám képzelni azt, amiről TE írsz. Azért 120 ezer ft-ból ki lehet jönni egy hónapban. Hasonló cipőben járok, mint Te, azzal a különbséggel, hogy kicsit több a pénzem, cserébe viszont két gyerekem van. A válás lelki részén is hamarabb leszel túl szerintem, ha lesznek "üresjárataid", amikor tudod a gondolataidat rendezni, feldolgozni az elválást, és elengedni a volt párodat..
2010. okt. 18. 07:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/26 A kérdező kommentje:
Napozó spray

Kedves 06:35ös! Én hagytam el a párom, mert lelkileg terrorizált a pici mellett is. Már a kákán is a csomót kereste, a takarítást kritizálta meg hogy miért nem főzök. (akkor jöttünk haza a kórházból, császáros voltam) Nem gondolom úgy, hogy ezzel kellett volna foglalkoznia. Már a terhességem alatt sem volt a társam, nem állt mellettem lelkileg. Elhidegültünk, testileg sem volt hajlandó közeledni miután terhes lettem. Hozzáteszem akarta a babát és a mai napig REMEG érte és mindent megvesz neki. De kapcsolatra nem alkalmas, úgy éreztem magam mint 1 arab nő. A terhességem után változott meg minden 180 fokot. Eljötttem és nem jött utánunk. Ő az a konok, makacs ember aki inkább belehal, de nem tesz lépést. Máig eljutottunk addig hogy elmenne párterápiára velem és meg is van neki a telefonszám, amit 2. hete nem sikerült felhívnia időpont egyeztetés miatt. A fiáért viszont görcsöl és kedvesen beszélünk egymáshoz, de azok után hogy az is kiderült hogy csajozott a terhességem alatt és nem látja be a hibáit és magát sajnálja, nem állt elém, hogy tegyünk valamit ellene. A szívem is megszakad, most is pityergek, hisz nem így terveztem. Kilátástalannak érzem az egész helyzetet, bár a barátaim szerint nincs gond, csak én látom borúsan. Rendes családban nőttem fel és fel sem tudom fogni, hogy kerülhettem ilyen helyzetbe, mikor egész életemben családra és gyerekre vágytam.

Amíg itt vagyok anyuéknál addig még rosszabb, mert kiszolgáltatott helyzetben vagyok.

Pedig nem hagyom el magam, 3 kg-mal vékonyabb vagyok, járok fodrászhoz, kozmetikushoz, szépen öltözöm és törődök a gyerekemmel. De egyszerűen lövésem sincs , hogyan tovább és hogy alakul az életem. Diplomás nő vagyok de nincs munkahelyem ahová majd visszamehetek. Miért minden ilyen nehéz???

Vagy majd kitisztul idővel?

Úgy félek, mi lesz, miből fogunk élni a kis szerelmemmel, akit mindennél jobban szeretek?

(bocsi, jól esett ezt kiírni magamból)

2010. okt. 18. 08:49
1 2 3
Unatkozol? Gyere játszani!

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!