A különvagyoni ingatlan hasznosításából származó jövedelem az különvagyon, vagy közösvagyon?

A házastársi külön vagyon és közös vagyon. Mint már láttuk, a Családjogi törvény (1952.

évi IV. tv., a Csjt.) szabályozásában a f*szabály a házastársi közös vagyon, és a különvagyon a kivétel.

A felek közös szerzése egyenl* arányú osztatlan közös tulajdont eredményez. Az, hogy a

közös szerzés a f*szabály, úgy is megragadható, hogy mindig vélelmezni kell, hogy a vagyonközösség

alatt szerzett egy bizonyos vagyontárgy (vagyoni érték), dologi jelleg. használati jog, követelés,

adósság stb. a házastársak egyenl* arányú tulajdona (ugyanakkor a vélelem természetéb*l

következik, hogy bizonyítani lehet: egy adott vagyontárgy különvagyonnak min*sül).

Mint már korábban láttuk, a Csjt. kimondja, hogy különvagyon a házasságkötéskor meglév*,

valamint a házastárs által az életközösség fennállása alatt ajándékozás vagy öröklés címén szerzett

vagyontárgy, az eladott különvagyoni tárgy értékén szerzett vagyon, valamint a személyes használatra

szolgáló szokásos vagyontárgyak. Kiegészít* szabályként közös vagyonnak min*sül a különvagyon

haszna is. Ez utóbbi tekintetben minden vagyoni többlet, ami a különvagyon használata

vagy hasznosítása eredményeképp keletkezik, haszon. Így például a különvagyoni föld megm.velését

*l adódó mez*gazdasági termény, az állatok termékei: tej, méz, gyapjú, a különvagyonhoz

tartozó állatok szaporulata, a bérleti, haszonbérleti díj, különvagyoni takarékbetét, kötvény, letéti

jegy kamata, más befektetés haszna stb.

A különvagyon haszna eszerint közös.

Az az összeg, amennyiért eladtad a lakásod és befektetted az különvagyon.

Az évek során felgyülemlet kamat / hozam az már KÖZÖS vagyon. Tehát jogosan kéri a feleséged a felét.