Szerintetek tényleg elhagytam a családom?

"Majd húsz év házasság után a "párom" tavaly lebukott, hogy egy éves viszonyt tart fent egy pasival."

Nem olvastam tovabb. Barmi jon, nem erdekel, jol dontottel h leptel.

Le kell szarni a "többek véleményét", mivel nem látnak a részletekbe, a gondolataitokba meg főként nem.

Jól tetted, hogy elmentél, nem is tudtál volna mást tenni, mivel elküldtek. De ezt a legtöbb esetben kár magyarázni, az emberek ilyenkor mindenféle teóriákat gyártanak, vagy csak az egyik felet hallgatják meg, a tények sem győzik meg őket.

De ez nem is érdekes. Akik fontosak lehetnek, azok a gyerekeid. Most nem állnak veled szóba, de ez a helyzet változhat, csak tudják, hogy elérhető vagy és mindig ott vagy nekik.

hulyesseg az egesz.

Mi vagy te papucs？valszeg annak neztek. Ideje ember lenni es leszarni ki mit mond.

Szeresd tovabbra a gyerekeid, hidd el ok elobb-utobb tudni fogjak h jo apa vagy.

Ez nem kerdes amugy. Hulyesseg gondolkodni rajta.

Húúúú de felba sztad az agyam!

Félrekúr --- megbocsátod. Megteszi megint --- megint megbocsátod. A végén ő rak ki téged a lakásból. Mi vagy te? Állj már a sarkadra!

Na idefigyelj: amint kiderült hogy félrekur összeszedem a holmiját, kiba szom az utcára és lecserélem a zárat. A gyerekeknek elmondom hogy az anyjuk egy r ibanc, ezért el fogunk válni.

Miért is te mész el a lakásból?

A gyerekek mennyi idősek?

Dehogy hagytad el! A feleséged hagyott el téged már nagyon rég...

Toleráns vagy, jobban mint én :)

Én már az első megcsalás után tudtam hogy ez nem fog tovább működni, persze mi is próbálkoztunk együtt maradni mivel vannak gyerekek. Majdnem egy évig húztuk még együtt, aztán lezártuk, elváltunk.

Gyerekeid miért nem állnak szóba veled?

A lakás az övé, hogy csak igy kirakott? Csak mert ha közös, meg se tehette volna, meg hazastárssal amúgy sem.

Állj mar a sarkadra ember! És ezek után meg az a problémád, hogy mások mit gondolnak? Ki nem tojja le? Valószínű a feleséged nem az igazsagot hóresztelte el. Ha annyira zavar, akkor tereesd ki a szennyest, homályosítsd fel őket. De amugy meg nem kell ezzel foglalkozni.

A gyerekekhez probálj valahogy újra közel kerülni, az a fontos, hogy tőlük ne szakadj el.

Na meg növessz tököt. Mert jelenleg akkora lábtörlő vagy, hogy csak na.

Nyilván nem vagyunk egyformák, nehéz megmondani ebben a helyzetben, hogy almit tehetnél. Mindenesetre az én saját véleményemet el tudom mondani. Iilyen szituációban, amikor a párod többszörösen megcsalt téged, óriási hiba volt úgy távozni onnan, mint valami szégyenkező, bűnös ember ( bár nem tudom kié a tulajdonjog)... ha nekem összepakolta volna a cuccaimat, akkor az lett volna a minimum, hogy én is összepakoltam volna a cuccait és elküldöm a szeretőjéhez, vagy valami melegebb éghajlatra. Másrészt pedig nyugodtan fordulj a bírósághoz, gyermekelhelyezési pert kell indítani ilyen esetben... Mert így csak a véredet fogja szívni és miközben te beledöglesz és elmarja tőled a gyerekeidet is , ő rohadtul jól fogja magát érezni...

Szóval ilyenkor sajnos bele kell állni a szituációba, még akkor is, hogyha nem kellemes. És igen, bizonyos szempontból elhagytad a családodat, de nem olyan értelemben, hanem hagytad azt hogy ő "elhagyassa veled" a családot...

Ne foglalkozz a rosszindulatú kívülállók véleményével! Mindig mindenki nagyon okos, amikor válásról van szó, mindig mindenki jobban tudja, hogy hogyan kellett volna máshogy csinálni, hogy ez ne történjen meg.,..

Én ettől falra mászok. A te esetedben (is) egyértelmű, hogy nem te voltál a hunyó, nem te hazudoztál, nem te nézted semmibe a másik felet, mégis van, aki ujjal mutogat rád, mert hibáztatni akar, és neki így kényelmes.

Rengeteg családot ismerek, akik naponta szembehazudják egymást, de szépen mosolyognak a családi képeken, és van szép nagy házuk, egzisztenciájuk... Igaz, hogy emberileg már rég semmi közük egymáshoz, de hát hogy nézne ki az, hogy válás, az egy ördögtől való, rossz dolog, a feleknek MINDEN ÁRON együtt kell maradni jóban-rosszban (szó szerint minden áron, akkor is, ha a felek/gyerekek közben tönkremennek a nagy együttmaradásban), és ha az ő nézőpontjukat nézzük, akkor igen, neked is ki kellett volna tartanod a r@banc feleséged mellett. (Ahogy nekem is a lúzer expárom mellett, meg a Borcsának is az alkoholista, erőszakos férje mellett, stb.)

Mégis, KIT ÉRDEKEL, hogy egy kívülálló mit gondol? Te tudod, hogy igazad van, te tudod, hogy mennyit sérültél ebben az egészben, és kinek az élete ez?

A gyerekek érdekében igyekezni kell normálisan kezelni a helyzetet (bár nem mindenkivel lehet, sajnos), a rosszindulatú, mindentjobbantudó ismerősöket meg le kell építeni az életedből.

Amúgy pedig: a "párodat" hagytad el. Tőle válsz el. Nem a gyerekeidtől. Remélem, normálisan meg fogtok tudni egyezni, és továbbra is napi szinten jelen tudsz majd lenni az életükben.