Ha a szervezet éhezés esetén "raktároz" miért van mégis annyi csontsovány anorexiás? Van az a határ ami után mégis tovább fogy éhezés ellenére is?

Nem feltetlenul raktarozasrol van szo, hanem inkabb sporolos uzemmodrol.

A pajzsmirigy lecsokkenti a szervezet anyagcsere gyorsasagat, ezzel kevesebb energiara lesz szuksege a testnek az eletben maradashoz.

Teszem azt, ha en fekszek egesz nap, akkor egeszseges anyagcserevel egetek 1300 kcalt, egy hozzam hasonlo meretu, de jo ideje ehezezo szervezet max 1000-1100 kcalt igenyel ugyanerre.

Ha a szerencsetlen anorexias 500 kcal-t visz be az o napi 1000 elegetett kaloriajahoz, persze, hogy tovabb fog fogyni. Az mar mas kerdes, hogy nekik mar nincs testzsirjuk, igy az izomzatukat is leepiti a test, azert neznek ki ugy, mint egy csontvaz.

Nagyon lassu anyagcserevel nehez a felepules, amig o 1500 kcal-lal hizik mint allat, en azzal fogyok.

De, nagyon is raktároz. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy nem eszel, mégse fogsz.

Tápanyaghiány miatt, elsősorban izomból vesztenek.

Amíg az egészséges ember fitt, és van rajta látható kisebb-nagyobb zsírréteg, addig az anorexiásoknak az a raktározott zsír a csontjukba kap helyet. A csontvelő őssejtjei zsírrá alkulnak át. A fiataloknál pontosan ezért nagyon kockázatos. A csontjaik megállnak a növekedésben (súlyos esetben).

Így már tiszta, miért törnek dirib-darabra.

Nem vagyok szakember, ezért nem akarok okoskodni. Ez egy nagyon, nagyon lebutított változat, de lényegében erről van szó.