Mi volt a legbántóbb megszólalás a súlyotokra,testetekre mástól mielőtt elkezdtétek a fogyókúrát?

Az általános iskolás beszólásokat már elfelejtettem. Én mindig a humor mögé bújtam, így középiskolában és egyetem alatt is kedveltek az emberek, viszont éreztem, hogy tojáson lépkednek körülöttem és az talán még jobban bánt, mint az, ha valaki lekövérezett. Ha bármilyen formában szóba jött a túlsúly, a kövérség, a zabálás vagy hasonlók, kézzel tapinthatóan megfagyott a levegő a társaságban. Szóval elkezdtem előre törni a jeget és magamra vettem a poénok csattanóját. Nem akartak megbántani, szóval sosem haragudtam rájuk, inkább magamra haragudtam, hogy miért kényszerítem őket a puszta jelenléttemel arra, hogy megválogassák a mondanivalójukat.

Meg ugye a nézések mondjuk a vonaton, moziban, színházban, ha valaki mellé szólt a jegyem és látták, hogy én fogok leülni melléjük.

Ezek mind mind olyan kis apró döfések, amik összeadódnak és a mai napig nem dolgoztam fel teljesen. Fejben néha még most is az a dagadék vagyok.

Nyolcadikban a fiúk mondták rám, hogy bottal sem nyúlnék hozzád, keszeg segged van. A családom pedig rendszeresen dagadt madárnak csúfolt és megkaptam, hogy egy fiúnak sem fogok kelleni.

Nekem ez nem adott motivációt. Ennek már több éve és bár azóta lefogytam és rendszeresen sportolok, mai napig a fülemben csengenek ezek a szavak.

Azt mondták, ott lehet rám 3,14-nát hajtani ahol akar az ember.

Meg hogy dzsés kosár kell a melltartómra.

30/F

Amikor ilyen szemétsegeket olvasok iszonyú hálás vagyok, amiért akármilyen genyó volt is annó, minden osztálytársam, soha életükben nem piszkáltak semmi ilyesmivel. (Vékony voltam, és más levetett cuccában jártam, illetve gimiben felszedtem 10 kilót. Pluszt. Én sosem éreztem magam kövérnek, most sem, de talán sokat segített, hogy a 2 suli amit megjártam, egyike sem éreztette velem, a fiúk is ugyanúgy viselkedtek velem mint a vékonyabbakkal.)

Mind nagyon csinosak vagytok és ha eléritek a célotok még csinibbek lesztek. :)