Mi az, ami a leginkább megnehezíti számotokra a fogyást vagy az életmódváltást?

A legproblémásabb, ha valaki olyan hülyén gondolja, mint az 1-es, hogy a fogyáshoz "brokkolit kell enni kelbimbóval", a jó módszer, ha oylan étrendet és életmódot választasz, ami ezentúl az életed végéig tartható.

A leggyakrabban az ilyen, meg hasonlóan egyoldalú fogyóKÚRA az, amit senki nem tart akármeddig, ha nagyon fanatikusan akar fogyni, akkor a kivánt súly eléréséig még kitart, de ha utána visszatér a korábbi rendszerre, annak egyenes következménye az eredeti állapot visszatérése.

A másik, hogy sokan - ahogy az elsö is írta -, másoknak akar megfelelni, nem saját belsö késztetésböl.

A legnehezebb nem abbahagyni, ami szerintem jó, hogy mindig "még egy" napig csinálod, azt könnyebb reálisnak érezni.

A másik fö gond, hogy túl gyorsan akar valaki fogyni, ami nem megy - havi 2 kg az, ami átlagban müködik. (És azt sem árt végiggondolni, hogy a fölösleget nem pár hét alatt szedte fel az illetö, leadni sem lehet túl hamar)

Ami meg a kalóriák és makrók számolását illeti, van több oylan alkalmazás, hol elég beírni, mit és mennyit evett valaki, a többit automatikusan számolja a rendszer. A kalóriákat meg figyelni kell, ha valaki fogyni akar, csodák nincsenek.

Emellett sokan csak megpróbálnak keveset enni, pedig a sport, mozgás legalább annyira fontos ahhoz, hogy normális kinézete is legyen a végére, ne csak a mérleg mutasson kevesebbet.

Meg egy tipp: nem csak a kilókat kell figyelni, hanem a körméreteket centiben mérve is, sok esetben a súly látszólag nem változik, de a derék, fenék, stb vékonyabb lesz.

Egy elrettentö példa az 1-es: "Inkább döglök meg 30 év múlva úgy, hogy csak részben figyelek a kajára, mint 40 év múlva úgy, hogy folyamatosan a kalóriák és makrók számolásával szopjak."

Ugyanis azt nem fogja fel, hogy egyrészt az alatt a 30 év alatt, mielött "megdölik", betegeskedik, rosszul érzi magát, illetve nem "döglik meg" 30 év múlva, hanem lerokkan, és betegen, ágyban tölt még 10-20 évet, a családját terhelve az ápolással.

HA meg él 40 évet úgy, hogy egészséges, nincs bekorlátozva, még 40 év múlva sem gond felmenni két emeletet a lépcsön, az sokkal értékesebb, kellemesebben eltöltött élet, mint egy rövidebb, ahol végig fáj valami, nem képes semmire rendesen, és csak betegeskedik.

Nekem a legnehezebb a szokásaimon való változtatás, rosszul érzem magam amikor a megszokott rutintól, ízektől eltérek.

Emellett az étel a boldogság forrása, így amikor még csak nem is ehetek annyit vagy azt amit akarok mérges és szomorú leszek amitől megint csak ennék és puff ennyi volt az életmódváltásnak.

2-es, lefogytam 162-ról 99-re, tudom, mi az a termikus hatás, inzulinválasz, edzésnél a Henneman méretelv, RIR=0, szóval, ne ugass, mert sanszos, hogy eszesebb vagyok a témában...

A hambit, pizzát, csülköt, palacsintát szeretem, alvás előtt főleg, és nem fogom a tésztát karfiolpépből csinálni, mert az SZAR lesz. Aki azt írja, finom, annál csak az a kérdés, hogy csak a külvilágnak akar hazudni, vagy magának is?

4-es: egyrészt vegyél vissza a stílusodból, mert ez így rettegtö bunkó! Meg nagyon el vagy telve magaddal, hidd el, nem te vagy "az okos", mindenki más meg hülye.

Egyébként igen sokat elmond rólad, ha egy sima válasz ilyen nagy agressziót vált ki belöled, valami nagyon nincs rendben a lelkivilágoddal!

Másrészt sehol nem írtam olyanokat, hogy karfiolpépböl csinpalj tésztát, pont ellenkezöleg, amíg odafigyelsz a kalóriákra, addig ehetsz csülköt pizzával meg hamburgerrel is. Az egyedüli probléma az ilyen étrenddel, hogy a vitaminok meg ásványi anyagok nincsenek sehol.

A választék, kínálat. Gyerekkoromban alig volt valami a boltokban. Nem is volt szokás otthon édességet, nasit tartani. Alkalmakra vettünk csak, vagy sütöttünk.

Most meg mindenhonnan reklámok, ételek néznek rád.

A "háta hachi bu" betartása.

A lényege az, hogy csak 80% jóllakottság erzesig egyél, és ott hagyd abba.

A magyarázata ennek az, hogy a gyomrod teltsegerzete és az agyad jóllakottság központja között van egy 20 perces csúszás.

Amit evés közben te 80% jollakottsagnak érzel, ugyanazt a telítettség az agyad 20 perccel később már 100% jollakottsagnak fogja érezni.

Ezert szokták a japán öregek azt mondani, hogy a hosszú élet titka az, hogy "mindig maradj egy kicsit éhes".