Hogyan adjak le 10 kilót tavaszra-kora nyárra?

Hú figyelj, ez a "talán" inkább hagyjuk...

Akinek egészséges a vázrendszere, izületei stb, és feltételezzük, hogy nem h.ü.l.y.e az illető, az magának megtalálja a megfelelő mozgást, nem kell ide kiírni az ezredik kérdést, arra amire a legmegfelelőbb választ mindenki maga tudja kitapasztalni.

Elhatározás és akaraterő.

Neked kell tudni.

Pl.nekem hiába mondja bárki a futást, utálom, nem futok, nem is fogok.

Nekem pont a csoportos dolgok jönnek be.

A neten millió mozgásforma van., percekre, gyakorlatokra bontva.

A kaját megint csak te tudod.Milyen a napirended, mit tudsz beszerezni, anyagilag mit engedhetsz meg magadnak.

"Talán februárban el tudnék kezdeni..."

Soha nem fogsz semmit elkezdeni es soha nem fogsz lefogyni.

Aki jól néz ki, mind kitartó, fegyelmezett.

Életmódváltoztatással tudnál lefogyni.

De ha jól sejtem, te az a fajta kanapékrumpli emberke vagy, aki úgy tesz mintha nem tudná miért hízik, ismeretlen fogalom számára a sport, étrend, konditerem vagy tudatos táplálkozás, megoldások helyett kifogásokat keres és mindig holnap kezdi el a fogyást. Az ilyeneknek nehezebb változást elérni, mint tevének a tű fokán átmenni.

Én júniusban kezdtem futni, mert fogyni akartam, minimum 10 kilót, de a cél olyan 15 volt. Kicsikét odafigyeltem, hogy kevesebbet egyek-nem vittem túlzásba, semmi sanyargatás. Emellett elkezdtem futni....na jó, hozzá tartozik, hogy állat módjára minden nap futottam legalább 3km-t, és ha csak lehetett, minden alkalommal azon voltam, hogy javítsak az időmön. Kábé olyan 1.5 hónapig minden nap futottam. A 10 kiló lement. Aztán váltottam heti 6, majd heti 5 futásra. Egyidőben ezzel felhagytam a fogyókúrával...nem tudok nem enni... Azóta nemhogy nem jött vissza a plusz kilóból akár csak egy is, de tovább fogytam. Olyan másfél kilóval vagyok könnyebb, de folyamatosan megjegyzik, hogy fogytam, pedig egy kilót nem kéne látni. Valószínű az az oka, hogy zsírt fogytam és vékonyodtam, de izmot szedtem fel...az izom elég nehéz súlyban.

Én jövő héttől elkezdek valamit csinálni felső testre, mert sajnos abból nagyon lassan olvad a fölösleg. A karommal és a hastájékkal nem vagyok megelégedve, jó lenne egy pár centit lefaragni belőlük.

Elhatározás, kitartás a cél mellett, és nem átesni a ló túloldalára, ez a legfontosabb, míg el nem éred a célod. Miután pedig megvan az eredmény, a legfontosabb az, hogy tartsd fenn az állapotot. Ezért nem is akartam én fogyókúrával elérni a végső célt, mert sok esetben azt hallani az emberektől, hogy lefogytak fogyókúrával, aztán mikor visszatértek a régi kerékvágásba, akkor meg visszahíztak...ami valljuk be, logikus is. Az életmódváltás meg símán nem jön be nekem. Valamilyen szinten az is olyan, hogy most sanyargassam magam életem végéig? Mert én nem tudom életem végéig betartani, hogy ezt meg azt nem ehetek, meg nem lehet nasi vacsi után:D

Én inkább mozgásra fordítok heti 5 óra hosszát és gyengén odafigyelek, hogy mit eszek.

#8-as válaszoló!

Az életmód váltás nem sanyargatás. Nem azt jelenti, hogy "Na most mindent megvonok magamtól, és csak ezt meg azt ehetem életem végéig". Bármit ehetsz, csak mértékkel. Ha megkívánsz egy kis csokit, akkor egyél, de csak 1-2 kockával! A mértékletesség a lényeg, nem a sanyargatás. Szerinted ki bírná azt élete végéig?