Hogy lehet ennyire elhízni? Nálad mikor volt az a pont, hány kg plussznál mikor azt mondtad elég?

Hidd el senki nem szeret elhízott lenni. A legtöbb elhízott embert baromira bántja, hogy el van hízva, sőt a legtöbben utálják magukat érte. De egyszerűen nincs motivációjuk, esetleg lehetőségük ahhoz, hogy lefogyjanak. Akárki akármit mondd, az hogy úton útfélen azt hallja, hogy "úristen mekkora zsírdisznó" az baromira nem motivál senkit. Én tudod mikor kezdtem el fogyni? Mikor budapestről átköltöztem egy kisvárosba, gyereket szültem, és elkezdtünk "jól élni". Azért tettem idézöjelbe a jól élést, mert bár 80

000es ájfonra nem telt, de nem okozott hó végén éhezést, a zöldség és meg a durum tészta. Budapesten nem tudtam úgy kimenni az utcára, hogy ne kaptam volna valami sértő mondatot, a külsőmre. Itt a mi városunkban senki nem foglalkozott velem. Végig tudtam menni emelt fővel az utcán, anélkül, hogy a lelkembe tiportak volna.

3 dolog kell a fogyáshoz:

Lelki béke, és ebbe teljes mértékig beletartozik az, hogy az emberek békén hagyjanak.

Pénz, nem kell gazdagnak lenni, de nem tudsz úgy fogyózni, ha csak kenyérre meg párizsira van pénzed.

Motiváció, muszáj megtalálni valamit ami miatt érdemes legyen leadni a súlyfelesleget. Legyen ez akár a szerelemre találás, a divatos öltözködés, vagy mint az én esetemben, hogy a gyerekem büszkelegyen rám.

Ha a 3 dologból akár egynél is gond van, a fejed tetejére állsz sem tudsz lefogyni. Mert ez a 3 dolog mind kell ahhoz, hogy tudj változtatni. És valljuk be, az emberek 90%nál nem sok olyan életszakasz van, amikor ez a 3 egyben mind megvan. Nálam most meg van, és ki is használom a lehetőséget, mert ki tudja mikor lesz még egy ilyen szakasza az életemnek. Talán soha.

Jah még azt hozzá tenném az előző hozzászólásomhoz, hogy aki még azt mondja, hogy pénz nélkül is le lehet fogyni, annak sosem volt 40-50 kg túlsúlya. 5-10 kgnál még bőven vezet eredményre az, ha elhagyja a vacsorát, kicsit elmegy kocogni, és szépen lemegy az 5-10 kg felesleg.

40-50 kgnál drasztikus életmódváltásra van szükség, kocogni kifejezetten ártalmas, szóval 2 választása van: vesz egy baromi drága ellipszis trénert, vagy valami hasonló eszközt amivel tud mozogni, rengeteget, vagy pedig a kajára figyel oda, viszont akkor meg nem elég annyi, hogy elhagyja a vacsorát, hanem bizony az összes alapanyagot ki kell cserélni a konyhában egészségesre.

Egészséges kaják baromi drágák

Megfelelő gép a sportoláshoz szintén baromi drága.

És akkor lehet írni, hogy de hát otthon is lehet youtube videóra tornázni.

A youtube videók nagy része nem 130 kg-s embernek való. A legtöbb videónál 10 perc után összeestem 130 kgval. Az egyetlen videó amit végig tudtam csinálni, a norbis ducitraining videók voltak, de az meg baromira nem vezetett eredményre, meg se izzadtam alatta.

Én 165kg vagyok 175cm, igen rengeteg de mivel gyerekkorom óta kúszik fel alattomosan igazából akkor jött a "fúúú bazxi" érzés, amikor pár éve felismertem, hogy tényleg nem csinálhatok akármit!

Pl, színház, mozi, koncert (nem férek a szűk székekbe) állandóan informálódnom kell, hogy karfás e vagy milyen széles stb, de inkább ezért nem megyek már. Kirándulás, imádom a természetet de észre vettem, hogy hopp fél óra sétálgatás után már vizes a lábam, fáj a derekam stb.

Strand, uszoda: mindig is

néztek, voltak pillantások, de mostanság konkrétan bámulnak és akár felnőtt "nagyon értelmes" emberek képesek kicsit sem feltűnően összesúgni!

És még hajnalig

írhatnám...

Ezeknek az az eredménye, hogy 30as emberként félek bárhová menni, pedig nem vagyok lusta, szeretnék jönni-menni, de most már még a boltba is lelki fusztrációt okoz, depressziós lettem....stb stb stb.

Pedig egyáltalán nem vagyok csúnya amolyan Tess Holiday típus, de szép az arcom, adok magamra és az öltözködésemre, okos vagyok iskolázott, empatikus és kedves. Sosem érdemeltem meg a bántásokat...borzasztóak az emberek, főleg a gyerekek. Mégha rá is pillantunk valakire, magunkban gondolunk valamit de miért kell nyilvánosan megalázni?!

Az az általános felfogás, hogy a hormonális gondok kifogás és csak zabálással juthat el valaki a kövérségig! Nos, enni kell mindenkinek valamit,

De HA:

1- ahogy írták itt előttem ha valaki szegény, az olcsó és laktató kaják MINDIG hízlalnak.

2- nincs idő munka, család, gyerekek, háztartás, idős szűlők gondozása stb. melett úgy mozogni ahogy az olcsó kajához kéne mennyiségileg. Ez máris ördögi kör a MINŐSÉGI SZEGÉNY táplálkozással együtt.

3- Grátisz ha még hormonális, autoimmum vagy egyéb hízásra hajlamosító tényező van

Én gyerekkori minőségi szegény táplálkozás, kamaszkori lelki sérülések, felnőtt kori traumák álozata vagyok.

Olyan 3 éve van sinben az életem és kezdtem el orvostól-orvosig járni, (előtte hiába a diéták, próbálkozások 0 eredmény és a hozzá nem értő orvosok is mindig elhajtottak, hogy "ne zabáljon mozogjon"...)

Kb. 1 éve találtam egy normális magán dokinőt aki végre komolyan vett és derült ki, hogy mik a bajaim (autoimmun amivel kb.úgy születsz, több súlyos hormonális ok és anyagcsere zavar).

Fellélegeztem, hogy végre igazolást nyertem és mostanában kezd már beállni a gyógyszerek hatásától a szervezetem (utolsó laborom már olyan volt,mint soha 30 éve alatt!!!) jobban is érzem magam testileg-lelkileg, több az energiám, a kedvem az élethez.

Persze figyelek mit eszem, és MA már megtehetem, hogy az igenis DRÁGA egészséges életmódot folytassam, a kalóriákat számolom (de nem mániákusan, mert az vezet a jojo effektushoz) és amennyit súlyomból adódóan tudok mozgok. Legfőképp itthon és a természetben mert eljárni kondiba vagy uszodába nem merek.

Szóval KÉRDEZŐ: hogylehet felszedni akár 3 ember súlyát magadra?

CSAK zabálással NEM. Ott már komoly lelki-hormonális betegségek együttesen hatnak. És a minőségi szegény táplálkozással, a rohanó élettel és lelki gondokkal karöltve. Mert nem kizárólag a párizsis zsömle és a krumplis tészta hizlal önmagában az igaz, ha valakinek van ideje, energiája lemozogni és erre mindig figyelni. De általában pont azok eszik ezeket, akiknek se idejük, se energiájuk elégetni.

Ha meg még valami hízásra hajlamosító betegség is van totális csőd az eredmény!

Lehet jönni azzal, hogy mindenkinek arra van ideje amire akarja, szedje össze magát, legyen akarat ereje, bla bla bla. EZT MINDIG azok mondják akiknek fogalma sincs milyen a kövérség és milyen okok állhatnak mögötte. Még a legtöbb fitness guru, sport ember, de még orvosok is csak üres nyálat köpködnek...hát akkor mit várunk az egyszerű társadalomtól?:)

Miért ne lehetne meghízni? Nehéz azt felfogni, hogy nem mindenkinek a súlya áll az élete középpontjában? Tudod, vannak ennél fontosabb dolgok is a világon!

Én kb. 125 kiló vagyok most. 18 évesen én is 55 kiló voltam!

Viszont imádok enni. Egy tál finom kaja nekem többet ér mindennél. Az alakom kvára nem érdekel, és így is 10 pontos pasim van. Az a 75 kiló plusz pedig nem 5 perc alatt jött fel! Az ember eszik, nem méregeti magát. Pár hónap alatt feljön 2-3 kiló. Fel sem tűnik, mert az ember leszarja, mit érdekel 2-3 kiló plusz? De az évek alatt ennyi lesz belőle. Nem nagy kaland, hidd el!

Az előző kommentemet kiegészíteném:

Nem értem, mi nem érthető abban, hogy jó dolgokban nehéz mértéket tartani.

1 millió alkoholista országa vagyunk, ahol 1 millió ember egyáltalán nem tudja kontrollálni, hogy mennyit iszik.

A többi ember a drogokkal meg a dohányzással van így.

Én nem iszom, nem cigizek, nem drogozok, még csak nem is kávézok. Semmilyen káros szenvedélyem nincs, csak a kaja. Abban viszont nem tudok megálljt parancsolni. Amit megkívánok, azt megeszem. Tökre nem tudom megérteni azokat az embereket, akik mindenről lemondanak. Ha bemegyek a mekibe, látom a sajtburger menüt evő embereket és röhögök rajtuk, az még arra sem elég, hogy felpiszkálja az étvágyamat. Menüt szoktam enni és még pluszban kérek 1 nagyobb vagy 2 kisebb hamburgert, ez az alap. Simán eszek éjjel is bármit. Ha ettől szar ember vagyok, akkor az vagyok, bár hogy miért, azt nemigen értem. A mozgásért sosem voltam oda, utálok sportolni. Remélem most már érthető, hogyan lehet meghízni.