Hogyan mondjam el a szüleimnek? Vagy talán csak túlgondolom?

Még hányszor fogod ugyanazt a kérdést feltenni? Pontosan tudod, hogy baj van veled, mire számítasz? A másik kérdésedre is megmondtam, hogy a 47-49 kiló kórosan sovány lenne! Elmondod a szüleidnek, hogy anorexiás vagy (ezt nyugodtan nevezhetjük már annak, csak még nem a halálos stádiumban), nem mersz enni, fogysz, elmaradt a menstruációd, vigyenek el gyermekpszichiáterhez, mert egyedül nem tudsz ebből kimászni.

Attól függetlenül azért egyedül is próbálj meg kalóriaszámlálás nélkül egyre többet enni.

Az is elég nagy baj, hogy a szüleid ezt maguktól nem veszik észre. Nem szokták mondani hogy "miért nem eszel? Túl vékony vagy már" ?

Kérd meg a szüleidet hogy vigyenek pszichológushoz, mert úgy érzed jót tenne. Ha ilyen vak szüleim lennének én feleslegesnek tartanám bevonni őket.

Tényleg baj van veled.

Egyrészt ehhez a magassághoz teljesen jó az 57 kg, de a 62 se volt sok, ha van rajtad izom.

Másrészt 1000 kcal ennyi edzés mellett rettentő kevés. Ha nem edzenél, még akkor is kevés lenne.

A menzesz elmaradása és az emésztési problémák is arra utalnak, hogy nem megfelelő a tápanyagbeviteled. Fehérje, zsír, vitaminok hiánya/elégtelen bevitele és túl alacsony testzsírszázalék okozhatja a menzesz elmaradását. Emeld meg a kalóriabeviteled (makrókból is érd el a minimumot), változatosan táplálkozz, és ha kell, szedj vitaminokat, étrendkiegészítőket is. Az emésztésedet gyógyteákkal és húslevessel javíthatod.

A szüleiddel kapcsolatban: nem tudom, mi lenne a jó, te ismered őket. Ha úgy érzed, képtelen vagy változtatni és eleget enni, próbálj meg őszintén beszélni velük, főleg, ha a családodban másnál is előfordult táplálkozási zavar.

én is 170 cm vagyok 55 kg-mal és mindenki azt mondja hogy nagyon vékony vagyok, nem eszek? (persze eszek)

Szóval akkor az elképzeléseim szerint neked is kb olyan testalkatod lehet mint nekem. ( +- izom)

Na hát ha lefogynál 47-49 kg-ra kb. olyan lennél mint egy csontváz.. Hidd el sokkal jobb az ha eszel rendesen és lesz egy kis alakod.

Amúgy is hülyeség ez a hány kg vagy dolog.. nem az számít hogy 45 kg-t mutat a mérleg vagy 70-et, hanem hogy az a súly egészséges-e a számodra..

Szóval összegezve nem hiszem hogy neked koplalnod kéne (persze nem baj ha nem eszel meg naponta 1 zacskó chipset), de ha ezt nem tudod megérteni vagy felfogni akkor tényleg jobb lenne ha beszélnél pszichológussal.

A szüleidnek meg akkor ha orvosra lesz szükség akkor mond el ezt, hogy bűntudatod van az evéstől stb., amit itt leírtál :)

A problémák lassan alakulnak ki, egy csomó mindennek nem tulajdonítasz jelentőséget, csak később áll össze a kép.

Én közeli hozzátartozó halála miatt kezdtem nem enni. Aztán amikor egy nap a lakásban elestem, másnap elmentem orvoshoz, csinált egy vérképet, kórházba kerültem! Voltak jelek persze, fogytam, de számomra nem volt feltűnő változás, székletem heti 1-2, kevés energiám volt, szédültem, hullott a hajam, és hónapok óta nem menstruáltam. Nem szabad ilyen felelőtlennek lenni.

Beszélj a szüleiddel, minél hamarabb, mert jól látod, baj van. Egy nyugodt pillanatban állj eléjük és mesélj el mindent, hogy hogy látod magad, mit érzel ezzel kapcsolatban, és mit teszel a fogyásért, ha bizalmasabb viszonyban vagy egyikükkel, akkor vele. Nem érdemes csöpögtetni az információt, szedd össze magad, és minél hamarabb és őszintén váj bele!