Kaloriaszamlalok, ti sem eszitek meg azt amiben nem tudjatok mennyi kaloria van?

Nem lennél elég hedonista, ha nem enném meg, amit igazán akarok :)

Egyszerűen ilyenkor nem számolok, hisz nem lehet.Kivéve, ha egészen parányi a mennyiség vagy nagyon tipikus, mindenki által hasonlóan készített étel, amit jó közelítéssel tudok megbecsültetni a kalóriabázissal. A mennyiség érdekes lehet, de ha az ember rutinos, lehet, hogy meg tudja saccolni, mi hány gramm.

De ugye, ha étteremben eszem, akkor kész, vége, lehetetlenség számolni. Ez lesz holnap. Egyszer megyek rokonhoz, bevágok 10 csirkecombot, azt sem tudom számolni, hisz minden csirkecomb más méretű s nem tudom, mennyi zsírral készült. Attól még nem fogom visszautasítani az ételt. Úgysem a számolás miatt fogyok.

Ha meg is találom adatbázisban az ételt, erős a bizonytalanságom, így eleve nem bízom meg az aznapi számolásban. Ha csak 1 szelet süti, akkor legalább sejtésem lesz a napról, de ha már számolok, igyekszem +/- 100 kcal pontosságot tartani (pontosabban úgyis lehetetlen, ha elég sok növényt eszik az ember).

Ami nálam "segít": szinte soha nem kínál senki semmivel, illetve az alapétrendem miatt úgysem tudom megenni, amit más készít, csak extrém kilengésként. Szinte mindig saját készítésű ételt eszem, az az évi pár alkalom pedig nem számít, de általában akkor is vigyázok. Holnap nem, éttermezés lesz házi sütikkel, ereszdealahajam csajosan :) Fogalmam se lesz, hogy 2000 vagy 4000 kcal. Majd másnaptól számolok, de ha nem, az se baj. Irritáló a számolás, úgyis abba kell hagynom egy időre. Plusz szinte sosem fogyok mellette.

TL;DR: általában kerülöm az ilyesmit, viszek saját ételt, de olykor nem törődöm vele, kilengés, számolás mellőzése. Alkalmilag ez OK. Mikromennyiség belefér, az nem ront a számolás eleve sosem tökéletes pontosságán.

Nyilván kalóriaszámolásnál nem érdemes bevágni egy nagy tortaszeletet, de ha éppen alkalom van, akkor egy szelet sütire nehogy már azért mondj nemet, mert nem tudod pontosan, hogy 140 vagy 150 kalória.

Ha meg ilyen szigorúan számolod, akkor nem vásárolsz a sulibüfében, hanem magadnak viszel kaját.

Mindentől függetlenül én nem tartom egészségesnek, főleg lelkileg, ha valaki EGÉSZ ÉLETÉBEN így él és minden egyes falatnak kiszámolja a kalóriatartalmát, meg mindig mindenről lemond, nehogy túllépje a keretét.

Egy nagyon szigorú, időszakos diéta alatt oké, de életed végéig ne kínozd már magad ilyen hülyeséggel, hogy karácsonykor nem mersz megenni egy 5x5 centis zserbót, mert nincs ráírva, hány kalória...

Pedig tényleg nem egészséges ez így. S nekem az a fura, hogy az ismert 536 kcal az neked máris OK. Ez neked sosem kavar be? Ha én rárepülök az ismert kalóriájú dolgokra, akkor abból fogyás éppúgy nem lesz, mintha nem gyötörném magam a számolással (jó, túlélhető, de azért nagy macera)...

Bár biztos van, akit megnyugtat a tudat, hogy ma sem híztak fél kilót, mert nem ettek annyit... Szerintem elég behúzni a féket akkor, ha tuti feljött pár kiló. De még jobb, ha jó az életmódunk s kizárt az észrevehető hízás.

De legalább megeszed azt, amiben nem minimális kalória van, az is valami. Az lehet szörnyű, ha valaki számol és nem mer enni. Vagy nem számol és nem mer enni. De az is baj, ha 2 grammal túllépné a zsírt azzal a valamivel és ott pánikol éhesen...

A kalóriaszámolás veszélyes.