Szerintetek fontosabb az én lelki világom, mint a pici? Úgy érzem, jó lenne pár hét/hónap távol az apjától
A lányunk 15 hónapos, az apjával 4 hónapja külön mentünk, ő el is költözött. De ugye a baba miatt nem törölhettem a számát, nem tilthattam le mindenhonnan, és megmaradt a napi kapcsolat. Viszont így nehéz a továbblépés... Hogy minden reggel hoz reggelit, vagy hogy esténként itt van, a fürdetés után még borozunk, filmezünk, stb. Így továbblépni sem tudok, mert pl. ha kérem, hogy 1-1 este legyen nála a pici, mert randim lenne, azonnal megy a szurkálódás, beszólogatás (pedig ő akart szakítani). Olyankor valami bekattan nála, és másnap virágot küld, közös utazást szervezne, teljesen mézes-mázos.
Anyukám, és több barátnőm szerint jó lenne, ha kicsit külön lennénk, kiszakadnék a városból. Mert úgy nem tudom rendesen átgondolni a dolgokat, ha közben folyamatosan egymásnak írunk, vagy együtt vagyunk. De ez a helyzet sem normális, hogy se veled-se nélküled kapcsolatban élünk, és nevelünk gyereket. A lányunkkal amúgy imádják egymást, mindigis kivette a részét a körülötte lévő dolgokból, ezért is fáj, hogy így szeretnék dönteni. De közben tényleg úgy érzem, hogy itt megfulladok már, és kell, hogy kicsit kiszellőzzön a fejem, és eldöntsem, hogyan tovább (úgy érzem, ő nem fogja). A picit hetekre nem akarom vele hagyni, főleg, mert nem is bírna annyit távol lenni a munkájától, meg én sem a picitől.
Eléggé nehéz helyzet, mert tudom, az a lányunknak az a jó, ha minél többet van vele, csak közben engem meg felőröl lassan ez az egész...
válasza:Hogy távol legyek tőle, ne jusson mindenről eszembe. Sajnos nem vagyok elég erős ahhoz, hogy elküldjem. Ő volt nekem az első mindenben, 12 évet voltunk együtt. Igazából kicsit úgy vagyok, hogy semmi sem jó. Ha keres, akkor mégis minek, ha meg nem ír, hív, akkor kétségbe vagyok esve, hogy talált valakit.
Ez az utazás azért lenne jó, hogy kicsit kiszakadjak ebből az egészből, és végre pontot tegyek ennek a végére.
válasza:Hát figyelj. Ezekszerint nem vagytok házasok így nem volt válás, gyermekelhelyezés tehát "szabályok" az egészre.. stb., de elvileg teljesen külön mentetek, így úgy is kellene viselkednetek mintha a gyereken kívül semmi kapocs nem lenne köztetek. (nem kell rosszban lenni meg utálkozni de vmiért vége lett)
"minden reggel hoz reggelit, vagy hogy esténként itt van, a fürdetés után még borozunk, filmezünk, stb"
Ezt neked is be kell valannod, hogy ez nem a gyerek miatt van. Ez kettőtök miatt van. Könnyű neki h mehet a szex másokkal orba szájba következmények nélkül,de van egy családja akivel ellehetxodamegy ha kar te meg szívesen is fogadod. A randizásaid bökik a csőrét persze, mert amíg te borozgatsz vele meg együtt reggeliztek meg stb addig az van benne h te az övé vagy, még mindig hozzá tartozol(pedig alapjáraton se jó,ha tárgyiasítjuk a másikat pedig itt erről van szó)
Úgy veszem le, hogy te teljesen elszeretnél szakadni tőle érzelmileg, de akkor ezeket igen is meg kell szüntetni. Nem kell neki irogatni, hivogatni beszélgetni semmi másról, csak a gyerekről.
Nehéz lesz ha szereted még, piszkosul de ha ezt hagyod 10 év múlva is oda fog járni hozzátok napi 2x..mert megteheti.
Meg kell egyezni mikor látja a lányát. Nyilván minél többször, hisz ahogy mondtad "imádják" egymást de ne a ti hétköznapi életetekbe rondítson bele.
Ne járjon fel hozzátok ha lehet. Nyilván kicsi a lányod, de ellehet vinni sétálni (ilyenkor simán elmehetsz velük, de csak a gyerek legyen a téma), ne hívd fel magatokhoz és ne csinálj olyan dolgokat vele amik nem a lányod miatt történnek (pl filmezés,, borozgatás, együtt reggeli otthon nálatok), elviheti magához pár napra vagy éjszakára, szervezhet vele programokat, elviheti nyaralni később stb.
Így látja a lányát, az élete része lehet, nem marad le semmiről (fürdetés csak h egy példát mondjak) te is kapsz néhány nap nyugit néha és nem érzi azt h a te magánszférádba is benne maradhat, h még mindig egy családként működtök
Ha megy a szurkálódás meglehet mondani h semmi köze a magánéletedhez (mert nincs is semmi tényleg) foglalkozzon a lányával. Tőle nem tiltod, viheti, lehet vele de téged hagyjon békén. Ő hagyott ott téged, ezekután meg ne akarja már megmondani mit kezdj az életeddel.
Erő kell hozzá meg akaraterő, de ha nem akarsz úgy ugrálni ahogy fütyül akkor cselekednek kell lehetőleg hamar.
válasza: válasza:Ez az egész olyan furcsa! Mégis mi történt, hogy szétmentetek??
Ha engem itthagyna a párom, kisebb gondom is nagyobb lenne, minthogy randikon járjon az agyam, meg dugjak másokkal.
Állításod szerint 4 hónapja mentetek szét. De gondolom te már jóval hamarabb túlléptél ezen a kapcsolatom, ha ilyen gyorsan megy a randizás.
És igen, mindkettőtöknek szünet kéne, amikor nem mással keféltek, hanem tényleg egyedül vagytok és akkor el tudnátok dönteni, mit akartok.
# 5/7, köszönöm a válaszodat. Igazad van, 100%-ban. Annyi, hogy házasok vagyunk, de a válást még egyik fél sem indította el, ezért nem is írtam erről... Igazából ehhez kéne nekem a legtöbb erő, hogy igenis meglépjem ezt, és ne arra várjak, hogy majd ő. Mert tudom, hogy az sokkal rosszabb lenne. Igazából én egyedül is elengedném pl sétálni, játszóházazni, vagy bárhová a picivel, mert tudom, hogy ismeri, tudja milyen és bármi van, megoldja. Nem is akarnám korlátozni ebben.
Utolsó két válaszolónak:
Szerintem nem az én hibám, nem én láncolom ide. Felnőtt ember, tudja, hogy mi lesz a vége 1-1 borozgatós estének, és a virágokat, ajándékokat sem én kérem. Ő már akkor továbblépett, amikor még együtt voltunk... Nem dühös rám, az zavarja, hogy ismerkedek/ismerkednék férfiakkal. És ne érezzem már sz.rul magam, mert azután, hogy megcsalt, majd rezzenéstelen arccal közölte, hogy válni akar, és elköltözik (mindezt a lányunk első szülinapja előtt egy hónappal), nem ülök itthon évekig zokogva.
Nekem jobb, ha kicsíphetem magam, ismerkedhetek, találkozhatok másokkal, és nem itthon ülök depressziósan. Ettől függetlenül az én életem sem tökéletes, megvannak a gondjaim, de attól nem lesz jobb, ha bezárkózom. Igen, jelenleg nem azt a férfit keresem, akivel leélném az életemet, jelenleg komoly kapcsolatra gondolni sem tudok. De álljon már meg a menet, hogy még ezek után én legyek a "rossz". 28 éves vagyok, fiatal, szép, dekoratív. Nem fogom mostantól elfordítani a fejem, ha valaki flörtöl velem, vagy esetleg meghív egy ebédre, vacsorára, vagy bármire.
válasza: válasza:Szerintem nem az én hibám, nem én láncolom ide. Felnőtt ember, tudja, hogy mi lesz a vége 1-1 borozgatós estének, és a virágokat, ajándékokat sem én kérem
Te is felnőtt ember vagy te is tudod mi lesz a vége az ilyen estéknek mégis hagyod...de szerinted nem te vagy a hibás. Akkor meg szokj hozzá a gondolathoz hogy nem fogja hagyni hogy pasizz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!