Miért csinálja ezt a babám? Néha olyan érzésem van, hogy nem is szeret csak a nyűglődést “kapom”, miért?
Az a helyzet hogy ez a babó sose volt könnyű eset. Hasfájás, székrekedes, fogzás persze, szóval
volt/van minden..de közben meg nagyon sok szép pillanattal ajándékozott meg bennünket és hát imádjuk. Viszont mostanában úgy viselkedik, jobban mondva nekem olyan érzés, mintha engem valamiert nem szeretnei. 7 hónapos, és kb 1-1,5 hete a szokásosnál is nyűgösebb. Nagyon keveseket van el jókedvűen. Biztos hogy sokat valtozott is (fejlodott beszedben, mozgasban, es egyebekben) és ez frusztrálja de nekem olyan rosszul esik amit csinál. Már eleve nyűgös reggel és aztán kb egész nap négykézláb néz rá és hangosan, elkeseredetteb. Hiaba nyugtatom, mosolygok rá, nem viszonozza hanem sirni kezd. Nagyon bánt. Es tudom hogy ölbe szeretne lenni, de soha nem akartuk hogy nagyon megszokja, eddig se volt hozzászoktatva. Nem mondom hogy sose vettük fel, de a legtöbbször csak indokkal, amellett pedig kis idő utan letetteük, a főldre vagy a járókába. Szóval nem is értem most ez honnan jött nala, bár lehet hogy tulajdonkèppen nem is ez a baja, csak én gondolom így😐 Mindenesetre mkor felveszem, akkor elcsitul. De ha le merem utana tenni, akkor még nagyobb “hisztit” csap mint előtte. (Tudom hogy még nem tud hisztizni, de nincs jobb szavam erre.)
Maskor is előfordul hogy mondjuk elvan, és meglat vagy elmegyek mellette, vagy hozzászólok erre rámnéz és sirni kezd meg kiabálni. 😩😞 de ez a máskor ez kb felórankent 2x, utana meg semmu nem kell neki, semmi se nyugtatja meg.
Volt már hogy mellé ültem a földre, de nem segitett. Neki az sem kielégítő ha lat a járókából (ez mondjuk ilyen szempontból sosem volt nagy segitseg.)
Egyebkent az a legrosszabb hogy mar vakamennyire tud kuszni/maszni ès megsem jon magában oda hozzám, hanem nez ram és kiabal meg sir. Miért?😞
Ehhez pedig kb sosem viszonozza a sima mosolyomat, pedig az apukajara mindig vigyorog, nagyszülőkre is... ezt sem értem, hat en vagyok az anyukaja, neha mar azt hiszem meg se ismer, es nem tudja hogy ki is vagyok neki.
(Persze a mondokat, eneklest, azt mosollyal dijjaza. Vagy ha az esti fektetesnel még nem almos akkor vigyorog mint a tejbetök...) De amugy meg nem. Mi krhet a baj vele/velem/velünk?
válasza:Ez kérlek a szeparációs szorongás.
Nem veszed fel, hogy ne szokja meg? 😰
válasza: válasza:Most mit vársz? Leírod, hogy a gyerek a karodban akar lenni, Te direkt nem veszed fel, aztán meg vagy lepődve, hogy nem repes a boldogságtól?
"Én sem értek egyet vele, de mindenki mondja" - és a mindenki vállalja is a felelősséget, ha a tanácsuk rossz?
Semmilyen alapja nincs annak, hogy ne szoktasd kézhez (nem is értem, még a háziàllatra sem), neki a testközelség alapvető szükségletet, biztonságot jelent. És akik egész nap hordozzák a csecsemőt? Az a tapasztalat amúgy, hogy ha egy babának kielégítik a szükségleteit, később bátrabban tud majd világot felfedezni. Így meg már az első pillanatban egy olyan kapcsolati mintát les el, ami egy életre káros (szeretet és elutasítottság, vágy és düh állandó társulása, az az érzés, hogy ki van szolgáltatva mások kénye-kedvének).
Ők nem kis felnőttek...
Vedd fel nyugodtan, tartsd az öledben, vidd a lakásban ide-oda, mutogass neki mindent, ebben a korban imádják ezt.
Hallgass Magadra, hisz leírtad, hogy valami nem jó. Nem bántani akarlak, az enyém 8 hónapos, még csak kúszik, de ha hívom, vad csatakiáltással, kacagva jön, ő is sírós is és nehéz eset, de mosolyog, kacag, ha foglalkozom vele, simogat, bújik. Nyilván nem mindig, mert van hogy épp vmi felkelti a figyelmét és akkor nem ölelgetést akar, hanem a valamit.
válasza:Köszi..huh hat jól kiosztottatok.
Egyebkent en ugy tudtam, hogy a szeparacios szorongas ennél jóval később van. 10-12 hónaposan de leghamarabb is 8-9y Őszintén nem is vagyok biztos benne személy szerint, hogy neki az van, mert mint irtam általában nem elegendő ha lát vagy ha a közelében vagyok.
És rendben van hogy fel kell venni, fel is szoktam, de szerintem senki sem szeretne és nem is bír egy közel 9kg-os, 7 hónapos gyereket egész álló nap cipelni.
Arról nem beszélve hogy ő már mászik mint írtam, tehát az is megbukott hogy majd később kúszni, mászni akar és nem lesz rám szüksége.
Amugy pedig sajnos inkább olyan mintha busznak használna, mert neki nem jó ha csak egyhelyben ülök, allok vele..setalgatnom kell, ami azért valljuk be eleg farasztó egy ekkora gyerekkel. Akinek amúgy eleg gyorsan fejlődik a mozgása, amire egyébkent szerintem pont nincs jó hatással az egész napos kézben lét.🤦🏻♀️
Ezzel mondom nem azt akarom írni hogy nem veszem fel, ugyanis elkerülhetetlen, de hosszú távon én sem tartom ilyen mértékben jónak a folyamatos kézben létet. 🤷🏻♀️
Azért köszönöm a válaszokat!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!