Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Gyerekvállalás, nevelés » Babák

A kérdés

Volt aki az első baba után már nem akart másodikat?

A baba előtt szerettem volna 2, de most hogy már van elég egy is. Most 8 hónapos, a férjem később szeretne még egy babát. Én viszont úgy vagyok vele, hogy nem szeretném újból kezdeni (éjszakázás stb), de egy 3-4 éves kislányt szívesen örökbe fogadnék.

  okt. 17. 13:12  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
A bátyámék 3 gyereket szerettek volna. Az első után azt mondták, hogy egy is elég. Így legalább ennek mindent meg tudnak adni.

A válasz 81%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 83%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/19Időpont okt. 17. 13:23 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szerintem ezt 1-2 év múlva gondold végig rendesen.

Persze, hogy van egy csomó ember aki csak egy gyereket akar, de ök örökbe fogadni sem akarnak, mert ök boldogok eggyel.


Ha te vágysz egy másikra akkor szüljél még egyet.


Mit gondolsz, hogy az örökbe fogadás úgy megy, hogy a gyerek boltból leveszel egy 4 éves szöke szépen fésült gyereket és haza viszed?

Ha egy gyerek 3-4 évesen kerül örökbefogadásra akkor az már mélyen traumatizált mert valami miatt elvesztette a családját(vagy halál, vagy senki nem képes róla gondoskodni). Az ilyen gyerekhez nem csak iszonyat sok energia kell, hanem vinni kell minden féle terápiákra, foglalkozásokra.



A válasz 96%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 76%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/19Időpont okt. 17. 13:33 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Majdnem belehaltam az első szülésébe (kórházban is voltam pár hétig, amíg apa babázott), szóval még egy nem tűnt jó ötletnek elég sokáig. Aztán olyan 2 éves kora körül, talán azért is, mert bölcsis lett, elkezdtem újra vágyni rá. Lett is (és teljesen más személyiség lett, mint az első - vagyis nálunk ő nem aludt 4 éves koráig:D). Szívem szerint jó lenne még egy, én is pedzegettem az örökbefogadást, de a férjemnek az kategorikusan "más gyereke", na meg az eszemmel be kell vallanom, hogy az ő idegeinek és az én tropa egészségemnek is elég a kettő. De nagyon nehéz elengedni, remélem, hogy legkésőbb mire kifutok az időből, elmúlik.

A válasz 79%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/19Időpont okt. 17. 13:40 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Jelen 🖐️

Én 3at akartam az első sürgősségi császár lett, és mondtam hogy ennyi elég is volt.



A válasz 80%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/19Időpont okt. 17. 13:56 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Barátnőmék 3-at akartak.


Traumatikus szülése volt, nehéz első idővel, lemaradt fejlődésű picivel.

1,5 évig eszébe sem jutott a tesó ( kis korkülönbség volt a terv), férje kb a 8. Hónaptól mondogatta neki.


Elment szülésfeldolgozóra... Stb


Lett 2. Baba


Ha lehet rosszabb szülése volt, mint elsőre ( szülés erőszak legjobb példája,nemcsak olyan beavatkozásokat tettek, amibe nem egyezett bele, de lekötözték stb)



3. Nem lesz



A válasz 69%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/19Időpont okt. 17. 14:28 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Jelen. Nagyon sokáig nem akartunk másodikat, szóba sem került. Aztán tavaly tavasszal megbeszéltük, hogy szeretnénk, elsőre össze is jött, de ha az első ilyen nehéz terhesseg és szülea lett volna, elutasítom. 6 év van köztük.

A válasz 82%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 74%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/19Időpont okt. 17. 15:03 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Háromra vágytam egész életemben. Most, hogy az első megszületett (6 hónapos) a hármat abszolút kizártnak tartom, még a második is necces. Persze még kicsi, tudom, de most úgy érzem, hogy nem tudnék kettőnek mindent megadni, haromnak meg pláne. Nem anyagilag, hanem odafigyelést, törődést, közös játékot. Nem volt alapvetően rossz a szülés, a terhesség meg főleg nem, de valahogy mégsem vágnék bele.

A válasz 82%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/19Időpont okt. 17. 15:09 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Húgomék 3-at akartak. Aztán annyira megszenvedte a terhességét, felét kórházban töltötte, aztán a szülésnél is mindenféle komplikációk jöttek szembe, hogy egyértelmű volt mindenkinek, ő ezt még egyszer nem tudja végigcsinálni. Azt hiszem, erre mondják, hogy ember tervez, I.ten végez. A fia már 10 éves, imádják, de nem lesz testvér.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/19Időpont okt. 17. 15:16 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Világ életemben 3 gyereket akartam. Mi hárman voltunk testvérek és a maga összes nehézségével együtt nagyon jó volt, örülök, hogy így nőhettem fel.

Aztán megismertem a férjem, aki nem volt óriási család párti, de a kedvemért úgy terveztük, hogy a maximum kettőt bevállaljuk.

Sajnos nem úgy alakultak a dolgok, ahogy terveztem. Bár elsőre és szerintem elég fiatalon (29.életévemben) teherbe is estem. De a 12.héten megijesztettek a genetikai vizsgálaton. Utána végig stresszeltem az egész hátralévő 6 hónapot. Végül császár metszéssel jött világra a babánk, de sajnos egy elég szörnyű kórházban. Az ország egyik legnagyobbikában. Bunkó csecsemősökkel, akik semmit sem segítettek. Ráadásul mivel pont influenza járvány idején szültem még látogatni se lehetett, de a baba egész nap és éjjel ránk volt bízva a 2.naptől. Őszintén szólva már önmagában ez is sokkoló volt. Nem is tudtam vele mit kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy közben alig bírtam felülni, nem hogy szoptatni, ellátni a kicsit. Éjjel sem aludtunk, valakinek a gyereke mindig sírt, vagy a folyosón kiabáltak. De ha kérdezni mertem úgy éreztem magam mint aki a világ leghülyébbik embere-legalább is úgy néztek ránk és ezt is éreztették. 3 nap nem alvás és kinkeserves fájdalom utan konkrétan teljes tudatlanul kidobtak a kórházból.

Ezt követően a kisfiam 2 hetes kora után hasfájós lett. 4 hetes koráig minden etetés után sírt, akár órákat, de éjjel csak 10-15 perceket. Már ott tartottam hogy befekszem vele kivizsgálásra, mert ez nem normális így.

Persze utólag meg nem mondanám mi baja volt...hasfájás, a végigstresszelt terhesség, az inditott szülés “sokk”-ja, az oxitocin, vagy csak szimplán ram vágyott és én nem tudtam neki ezt megadni úgy ahogy kellett volna? Nem tudom. De a szoptatással is rengeteget szenvedtem. Heti 1x tuti felhivtam egy tanácsadót, 1 járt is nálunk. Végül 3 hónaposan elutasította. Nem is bántam mar akkor.

Szóval sok sok minden volt akkor és később is. És azóta is mindig.

Mindez pedig azt eredményezte, hogy a mai napig sokszor aggódom, vagy azt vizionálom, hogy valami (most még nem látható) baj van a babával. Ha nem néz a szemünkbe eleget,, vagy nem tud 2-3 dolgot a státuszon akkor már meg vagyok rémülve hogy “megmondtam, tudtam, hogy valami nem stimmel” és tényleg gond van vele.

Sajnos elég brutális volt a doki a 12.heti uh-n. Valószínűleg nálam ez tette be a kaput és nagyon beragadt az emlékezetembe. Pedig van napirendünk kb 2-3 hónapos kora óta, egész jó. Most 8,5 hónapos. Nem mondom szuper minden, de igazából aludni is tudunk nagyjából.

Még is azt mondom, nem lesz még egy. Ha lesz is maximum 4-5 év múlva, amikor már remélhetőleg biztosra tudjuk hogy minden rendben ezzel az egyébként gyönyörű kis teremtménnyel és fel tudunk készülni egy újabb jövevényre. Az biztos, hogy nekem lelkileg nagyon fel kell készülnöm, ha egyszer úgy döntünk, legyen még egy.

Egyenlőre ezt most elképzelhetetlennek tartom.

(Bocsi a hosszú leírásért de úgy érzem a kérdés nagyon betrafált, és muszáj voltam kiírni ezt magamból.)

Köszönöm!



A válasz 78%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/19Időpont okt. 17. 15:19 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

2 gyerkőcöt szerettünk volna. A lányunk olyan nehéz eset (rossz alvó, rossz evő, "hiperaktív") h 2,5 éves koráig felsem merült a 2. Gondolata sem.

Aztán elkezdtünk vágyni egy babára ahogy okosodott önállósodott a lányunk. Majdnem 2 évet vártuk a kistesót, de nem jött.

Majd egyszercsak végre pozit teszteltem.

Az uhn kiderült hogy ikreket várok 😂

Imádom már a gondolatot is h 3 gyerkőcünk lesz, pedig sokáig úgy volt h egyke marad,a lányunk 😊



A válasz 83%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/19Időpont okt. 17. 16:20 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Anyukák, milyen ajándéknak örültetek igazán az első baba látogatásnál?
A baba megszületése után közvetlenül ráadott első pelenkát mikor kell majd kicserélni?
Olyan mintha tele lenne a babám orra, olyan hangja van, de nincs tele. Nem köhög, néha egyet-egyet tüsszent, de nem náthás. Mi lehet ez? Miért van ilyen hangja néha? Első baba,3hónapos.
Ismertek olyan családot, ahol az első baba nagyon szép volt? Vagy akár saját gyerek ☺️ A második, többedik gyerek is hasonlóan szép lett?
Most várom az első gyermekeket. Tudnátok segíteni, hogy mi szükséges? Nekem van egy listám (lent), de nem tudom, hogy minden kell-e. És ami kell abból milyet érdemes venni?
Milyen alakú egy természetes úton született kisbaba koponyája az első pár hétben?

Kérdések a Gyerekvállalás, nevelés rovatbólKérdések a Babák rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!