Örökmozgó 9 hónapos? Van valakinek tapasztalata? Mivel telik ennyi idős babáitok ébren léti időszaka?

Kiváncsi vagyok, hogy csak én érzem nagyon fárasztónak ezt az időszakot, vagy mindenkinél eljön. Igaz a kisfiam viszonylag gyorsan fejlődött mozgásban.

7 hónaposan mászni kezdett, rögtön nagyon gyorsan. 8 hónaposan felállt, 8,5 hónaposan megtanult ülni. Ma tölti a 9.hónapot. De kb 1,5 hónapja olyan mint akit puskából lőttek ki. A járókába már csak akkor tesszük ha nagyon muszáj, szinte semmilyen szinten nem akar benne lenni. De ha kiveszem akkor meg csak mászna mászna, új helyeket szeretne felfedezni, és mindenhol felállni. Örülök, hogy jól halad, de nagyon veszélyes azért ez így mert a puszta fal mellett is képes felállni. Szóval biztonság ide vagy oda, ott kell mellette lenni, ha nem szeretném hogy óriásiakat vágódjon, akár hanyatt, akár “pofára”-csúnyán kifejezve. Legalábbis én nem bírnám egyedül hagyni, ilyen habitus mellett. Annyira hirtelen, kapkod, néha pont emiatt vágodik el. De szerencsére el tudom kapni nagy részben. Csak hát utálja a kötöttségeket, kézben is csak másodperceket van el, menne, mászna.. emellett szeparációs szorongásnak egyenlőre semmi nyoma. Vannak anyás pillanatai, és idegenektől visszakéri magát hozzám, de alapvetően ha csak ketten vagyunk, simán kimegy a fürdőbe, másik szobákba, konyhába. Szerintem ha lehetne az udvarra is kimenne.

Normális ez? Ismerősöm 1 hónappal fiatalabb babája egész nap rajta csüng. Nem vágyom erre, csak furcsa hogy mindenhol erről hallani, aztán az enyém meg kb le se tojja hogy métereket megtesz nélkülem. És azt meg viszont 0-24-ben. Akinek ilyen babája volt, lenyugodott valamikor? Marmint tudom hogy ez a dolga, na de néha már úgy érzem sosem fogom tudni lekötni a figyelmét huzamosabb időre, mert csak menne menne.