Félrenyelte a bukását/hányását. Teljes traumában vagyok miatta. Szerintetek mi tévő legyek?

Ott vagytok a kórházban, szerintem ennél többet nem tehetsz, feleslegesen antibiotikum nagyobbat is árt. Figyelik, te is ott vagy, nyugodj meg, bár tudom ez nem vigasz.

Nézd meg mit kell figyelned, de leirtad, hogy szépen veszi a levegőt.

Uhh, nagyon átérzem! Ez egy nagyon nehèz helyzet, de hihetetlenül jól kezelted! Ezért kellene minden kismamának babaelsősegély tanfolyamra menni még szülés előtt.

Szerintem megnyugodni nem fogsz tudni mèg egy ideig, majf csak az idő segít, ha látod, uogy minden rendben a babáddal. Akkor majd idővel megnyugszol.

Nekem is ez volt a nagy parám, amiokor pici volt a fiam. De ő 3 napos korától nem is volt hajlandó háton aludni, így én mindig hason altattam

Szia! Kitartás! Megnyugodni csak pár nap múlva fogsz! ez ilyen lesz minden ilyen sz@r helyzetnél. Te nagyon ügyes voltál! Hatalmas szerencsétek volt.

Pont ilyen történt velünk, csak álmában a kiságyban és a légzésfigyelő jelzett!!! Ezért én le lettem pontozva, mert ugye fölösleges a légzésfigyelő. Kb ugyanezt csináltam én is, mint te, ez is ösztönből jött, ezért is nekem jött vki, mert ehhez tanfolyam kell. Itt van a másik példa, hogy mi is történhet egy kicsivel és milyen ösztönösen tudja a szülő, mit is csináljon.

Több, mint valószínű semmi baj sem lesz, de ez úgysem fog téged megnyugtatni. Pár nap! És hidd el picit sem vagy pánikos. most ijedt vagy, félsz. Viszont nagyon jó a problémamegoldó képességed! És emellé óriási szerencsétek is volt! Jó egészséget!

Erről az a véleményem, hogy aki bepánikol, az ha tanulta is be fog pánikolni,nem fogja tudni mit kezdjen.

Sokszor félek én is, mi van ha...eddig szerencsére mázlim volt, ösztönösen jót tettem, pedig volt ugyanez a fulladás, volt cukor félrenyelése, volt virsli félrenyelése, volt hogy a szeme gülledt ki és lilut. Valahogy szerencsém volt, ösztönből jól sikerült. Rettegek mi van ha leblokkolok vagy ha nem sikerül, De szerintem ez így van életünk végéig. Legutóbb fürdővizbe fordult bele, pedig ő ovis már, nyilván köhögött, hát három napig világomról nem tudtam, mert ugye hallottam a száraz fulladásról. De itt későn nyúltam utána. Aggódás mindig lesz :(

Onnantól, hogy megszületett , folyamatos az aggódás, ha nem ezért, akkor másért.

Jól csináltad, jó kezekben vagytok most már, nyugodj meg.

Ne izgulj! Jó kezekben vagytok, és nagyon jól reagáltál!

Viszont nyugodtan tedd hasra ha szeret úgy lenni, a lényeg hogy legyen légzésfigyelő. A korababákat az inkubátorban is főleg hason altatják. Szóval ettől ne félj.

Részedről a jelenlegi pánik az természetes, esetleg kérdezz meg nincs-e pszichológus az osztályon akivel tudnál beszélni. Sok helyen hívnak anyukának ha kérik. Én is koraszültem, nekem pl ezért kellett.

Nem egyszer jártam így a kislányommal... az első esetnél én is megijedtem nagyon... de utólag visszagondolva volt annyi lélekjelenlétem, hogy cselekedjek. És ő nem volt koraszülött. Nekem azt mondták anno, hogy ha így kibukja a kajcsit minden alkalommal utána le kell szívni az orrát, mert a bent maradt cucc rámehet a fülére is.

Én is rettegtem mi lesz ha mégegyszer lesz ilyen... és volt... de ugyanúgy cselekedtem. Sőt egyszer Édesanyám kapta fel a gyereket, mert látta h nem kap levegőt...