Csak anyósomékra nem mosolyog a baba. Mi lehet az oka? (bővebben)

Fiam 6 hónapos múlt. Kb. mindenkitől megkapjuk, hogy ez a gyerek állandóan csak vigyorog, mindig és mindenkire, és tényleg így van.

Egyedül anyósomékra nem mosolyog, de szinte egyáltalán. Ha kézbe veszik akkor is szinte folyamatosan engem figyel, és nem mosolyog rájuk..

Az én hangulatomból vesz le bármilyen ellenérzést szerintetek? (nem vagyok kifejezetten jóban velük, de tartjuk a látszólag normális viszonyt, udvariaskodunk egymással, de ennyi, nem balhézunk, én nem gyűlölködöm, csak egyszerűen próbálom "letudni" a találkozásokat és kész).

Ezt azért furcsállom, ha emiatt lenne, mert olyan emberrel is találkozott a munkahelyemen, akit kifejezetten nem kedvelek, rá mégis mosolygott...

Egyébként szerintem anyósomék nem "rajonganak" a gyerekért, eleve lányt szerettek volna és csalódtak hogy fiú (erre szóban utalnak is), aztán amióta már látszik a személyisége a babának azzal is folyamatosan "problémáik" vannak... miért nem alszik el az ágyában, miért cipelteti magát, miért hisztizik folyamatosan, miért nem játszik el csendben mint más gyerek...stb.

Lehet hogy inkább ezt érzi a baba? Vagy mégiscsak azt érzi, hogy bennem ezek a megjegyzéseik milyen érzéseket váltanak ki, és ezeket az érzéseket veszi át tőlem?

Elég nehéz, mert így hogy nem mosolyog rájuk még jobban érzem rajtuk, hogy ellenérzéseim vannak a gyerekemmel kapcsolatban, pedig tényleg minden ismerős/idegen mindenki a csodájára jár, hogy milyen elbűvölő baba...

(a védőnőre sem mosolyog, és a védőnőn látom, hogy a háta közepére kíván minket ha velünk kell foglalkoznia (nem a munka bajnoka), ezért gondoltam hogy rá ezért nem, de a nagyszülei azért a sok idióta megjegyzés mellett azért szeretik, gondolom... nem tudom hogy bírhatnám rá, hogy barátságosabb legyen velük. Nekem kell változtatnom vajon a hozzáállásomon, vagy tőlem függetlenül "nem mosolyog" vajon?)