Öntörvényű, szófogadatlan baba? Belefér a normális kategóriába hogy ennyire nem hallgat rám?

Van egy 11 hónapos fiam. Nagy kópé, huncut is, de néha zavar hogy nem teljesíti amit kérek. Illetve leginkább a tiltásra nem figyel.

Alapból olyan baba, hogy ha tárt karokkal hívom “gyere ide”, legtöbbször mosolyogva kikerül. Pedig tökéletesen érti, mert ha odajön még nagyobb mosollyal “rámborul”. Érti a “kérem szépen”, “tapsi-tapsi”, “pá-pá” kifejezéseket. Az igen szóra tud bólogatni, a nem-re rázni a fejét. Persze mindezt csak akkor csinálja ha van kedve. Mindenesetre egyértelmű, hogy sok mindent megért.

Ha kérdem hol van ez az, amaz, szemével keresi, ránéz odanyújtja a karját vagy rámutat. Utóbbi még ritka. De érti. Ha kérdem hol van apa, akkor mosolyogva ránéz.

De ha tiltom semmit sem jelent, meg sem ijed, mint aki nem is érti.. azért is csinálja, nem húzza el a kezét a nemre, 50x visszamegy a ledugózott konnektorhoz, állólámpához, stb. Persze minden gyerekbiztos, na de akkor is vannak “tiltott dolgok”. Kb mászás óta (7 hós kora óta) használom elég sok mindenre és szerintem következetesen azonos dolgokra a “nem” szót.

Valamikor úgy 7-9 hós kora kötött hallgatott is rá-valamennyire, de azóta kb esélytelen a dolog.

Mostanában van pl. egy új hóbortja. Az ablakpárkányhoz szeretne sokszor menni. És imád ott nézelődni, álldogálni. Ha mutatja, és mondom hogy nem. Totál kiakad, hisztizni kezd, van hogy le is fekszik és 2-3 másodpercig feszegeti magát, úgy sírdogál, rendesen mintha hisztizne.

Arról nem beszélve hogy a nevére is nagyon szelektíven figyel. De én abban sem vagyok biztos hogy ez nem szándékos. Bár elég fondorlatos dolognak tartanám egy ennyi idős babától.

Lehet hogy túl sokat tiltom, szólongatom?

Vagy gond lehet vele? Vagy szimplán a személyisége ilyen?

Barátnőm kislánya azonnal otthagy bármit ha meghallja a “nem” szót.

Valakinek van ilyen jellegű tapasztalata?