Másnál is ennyire nehezen ment a kistesó elfogadása?
Kisfiam nyáron lesz 3 éves, 2 hete érkezett meg a kistesó. A baba érkezését megpróbáltuk a legalaposabban előkészíteni: mesekönyvek, babaszoba közös dekorálása, kivettük a kisfiamat a Csanából még a vírus előtt, apa is home officeban van március közepe óta, és lesz is június közepéig, kistesó ajándékot is hozott a nagyfiúnak stb...
Kisfiam várható volt hogy féltékeny is, de tudat alatt és borzasztóan kezdett viselkedni - a baba előtt mintagyerek volt, nagyon szeretjük őt. Valahogy mindig akkor jön rá a hangoskodás, amikor a baba alszik (nem volt hangoskodós gyerek, inkább megfigyelő, elszöszmötölő), sokszor a semmiért elkezd üvölteni, teli szájjal ordítani, nem tudni miért, ha mondom hogy halkabban még jobban csinálja. Mindenen megsértődik pl.: kedvesen szólok neki, hogy vigyázzon belelóg a pólója a vízbe. Mindig valami miatt kiabál és ordít, hisztizik, földhöz veri magát. Ami még jobban aggaszt az a viselkedése: remegteti az alsó állkapcsát, behúzza a nyakát és a földre réved ha jön neki egy ilyen "magkattanása". Délelőtt általában jó passzban van, simogatja a kistesót, hoz neki játékot, inkább délután lesz ilyen. Férjem a nap 100%-ban vele foglalkozik, vele alszik, nagyon apás, de én is sokat foglalkozom vele. Ha tehetem én altatom, együtt eszünk, udvarra kettesben megyünk ki...
Egyre nehezebb vele, nyilván a baba is most kezd egész éjjel sírni, hasfájós lett, mindenki kialvatlan, egyre nehezebb a kisfiammal is türelmesnek lenni. Örülök ha a kicsi végre elalszik, abban a pillanatban megy a sírás-ordítás. Nem is sírás hanem értelmetlen bömbölés, ami miatt szégyenlem magam, de legszívesebben lekevernék egyet neki (értelme tudom nem lenne).
Tényleg ennyire nehéz a kistesó ügy??? A szájremegtetés miatt aggódom, hogy nem pszichés-e... Meddig "normális" ez a viselkedés?
válasza:Mindenképpen érdemes lenne egy gyerekpszichológussal konzultálni, mert lehet egyéb probléma is, és csak véletlen, hogy most került elö. De ha tényleg féltékenység is, akkor is ö tud tanácsokat adni, mivel lehet javítani a helyzeten.
Ugyanis egyáltalán nem tipikus, hogy éppen akkor tombol, amikor a kicsi "ki van kapcsolva" és mindkét szülö csak vele tud fogllakozni, általában akkor van probléma, amikor a kistestvérrel vannak a szülök vagy az anya és nem a nagyobbra figyel.
Első: Pont ezt nem értem én sem, amikor pl szoptatok, és látom ténfereg, szoktam kezdeményezni hogy hozzon nekem mesekönyvet vagy kisautót és addig is vele is tudok foglalkozni.
Ma kimentek apjával biciklizni és ott is ment az ordítás, de nem tudta férjem sem megmondani már hol kezdődött, egyszercsak hisztéria. Pedig ketten tudtak volna együtt kint időt tölteni.
válasza:Egész biztos van valami egyéb a háttérben - vagy attól fél pl. hogy a kistesó meghal, ha alszik (esetleg hallott valamit a csecsemöhalálról, de nem érti egészen), hogy csak egy, feltehetöen valószínütlen feltételezést mondjak.
Persze amit írtaml, lehet teljesen abszurd is, de sok esetben valami hasnló irracionális félelem miatt viselkedik a gyerek "nnm-normálisan" (nehogy félreérts, nem a gyerek nem normális, hanem a reakciója), egy szakember elég hamar ki tudja deríteni, mi lehet emögött, te laikusként nehezen vagy egyáltalán nem.
Te otthon nem tudsz a probléma mögé kerülni, mert mégha egyes módszerek otthon is megoldhatóak lennének, nem tudod a kapott reakciókat, eredményeket szakszerüen kiértékelni.
válasza:Abból amit eddig írtál, szerintem szuper jól kezelitek a ferjeddel, de van az a szint ahol tényleg érdemes egy harmadik félt bevinni hogy segítsen.
Én is egy Gyermek pszichológust javasolnék
válasza: válasza:Nálunk a 3. Hónapra rendeződött hellyel közzel a dolog..
De ha alszik este azonnal sikít a nagy
Június vègén lesz 2
válasza:Várok még egy kicsit hátha javul a helyzet.
Utolsó: örülök hogy nálatok flottul ment minden de az én extra érzékeny mimóza lelkű kisfiam felkészítés nélkül még ennél jobban is megreccsent volna... 😔
válasza:Nálunk ugyanez a helyzet!
A nagy 2,5 éves, a kicsi 8 hónapos! Ennyi idő alatt sem sikerült leszoktatni erről a,, dilijéről"!
Már én is segítséget szeretnék kérni, mert nálunk még bántja is őt néha! 😞
Update, kistesó 4,5 hónapos.
Szuperül helyre állt minden és összecsizsolódtak a gyerekek. Már nem tudom pontosan mikortól, de amikor a nagy kezdte látni ahogy a kicsi elkezdett nyitni a világra és már nem csak cicin lógott, aludt vagy sírt hanem elnézelődött. Egyserűen elbűvölte a kislány a kisfiamat. Fiam szeret neki "imponálni", a kicsi meg persze le nem veszi róla a szemét. Lerakom a kicsit hasra, a nagy már viszi az autókat, eljátszik ott előtte. Nem féltékeny, nem vesz el tőle játékot.
Amikor mondom neki hogy most megyek elaltatom, mondja hogy jó, mire visszeérek, mutatja a nagy hogy "shhhh".
Szóval visszaállt minden, imádják egymást, a nagy már a családtagok felsorolásánál előkelő helyen említi a kicsit, mindig mondja hogy hozzam a kicsit ha kimegyünk pl a konyhába.
Nyilván hatalmas erőfeszítés nekünk is "egyensúlyozni" a két gyerek közt, ugyanannyit szeretgetni őket, ha megdicsérem a kicsit, akkor a nagynak is mondok valamit, kap egy ölelést, csinálni egy gyors cukrászdás programot stb.
Soha nem bántja, csak simogatja, a "legcsúnyább" dolog amit mondott eddig hogy "tedd le", eltűnt a szájremegtetés és a többi fura dolog is.
Azóta kisfiam oviba ment, csak délig van, szereti nagyon azt is. Némiképp változott a személyisége, kicsit fiúsodik, vadul, hangosabb lett, de ennek örülök. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!