Hogyan lehet valakinek ennyire birkatürelme?

Szeretnéd te, ha fel tudnál idegesíteni, de ahhoz édes-kevés vagy. :)

Alaposan bemutatkoztál, az pedig hogy az ember ebből levonja a konzekvenciát még nem személyeskedés. Rettentően buta és szűklátókörű vagy, kar szépíteni, felőlem ezen nyugodtan meg lehet sértődni, nem különösebben izgat.

Aki bántalmazás és családi erőszak szavakkal dobálózik egy ártatlan kézrecsapásnál, az szimplán ostoba.

Aki szerint egy felnőtt ember nem lehet ideges és nem fogyhat el a türelme, ergo aki szerint az emberek érzelemmentes droidok, az szinten nem vall túl magas IQ-ra.

Ahogy az se vall sok észre, aki tökéletesen egyformának tekint minden gyereket és aki szerint az összes pár éves gyerek teljesen logikusan gondolkodik, akárcsak a felnőttek és képesek elsőre mindent maximálisan felfogni.

Szóval tőled semmi hasznosat nem tanulhat az ember, az egyszer biztos. Persze értem én, hogy muszáj önigazolnod, hogy mindenki hülye, csak te vagy helikopter és csak úgy lehet gyereket nevelni, ahogy azt őfelsége jónak gondolja. Mindent elárultál magadról ezekkel, de hajrá, kezdj megint hisztibe, hogy de mert egy kezrecsapas pont olyan, mint mikor valakit mindennap péppé vernek és döngesd a mellkasod a törvényeddel, meg azzal hogy te mekkora király vagy. 😀 Ha valóban annyira minden rendben lenne a neveléseddel, nem itt pörögnél a témán.

Ja és azt is láttuk, hogy rágalmazni is elég ügyesen tudsz, mert én még mindig nem írtam egy árva szóval sem, hogy valaha ráütöttem volna a gyerekemre, szimplán nem tartom ördögtől valónak, mint te.

Meg talán megnezhetnéd a százalékokat, mielőtt valakit olyasmivel vadolsz, amit le sem írt. Mrs. Szuper anyu. :D

Kedves ma 09:44-es hozzászóló, amit idéztél, azt én (ma 04:42, jelenleg 31. számozású) írtam, nem az, akivel itt alább vitázol. A hsz írójaként felhívnám a figyelmed valamire, és segítenék az értelmezésben.

Azt is írtam, csak elegánsan lehagytad, hogy: "Itthon kénytelen vagyok "érzelmileg bántalmazni". Én sem örömmel teszem..."

Magyarul: jobb híján, mivel az én gyerekemnek az ún. "nevelés" - érts ez alatt bármit is - nem használ, kénytelen vagyok olyan stílusban hatni rá, amit a mai túlkapásokkal teli világban simán érzelmi bántalmazásnak minősít, akinek épp úgy tartja kedve. ÉRZELMI. NEM fizikai! Azaz pl. "megfenyegetem", hogy ha nem áll le az agyament tombolással, szomszéd XY, akinek szintén krvára elege van már ebből, szólni fog valakinek, aki elviszi javító-nevelő intézedbe. Ilyen durván bántalmazom, bizony...

#40 személyeskedés mint szó egy olyan ember szájából, aki ilyen szavakat intéz egy vad idegenhez mint a "gyereked bánja", meg "vered a gyereked". Pfff.

Amúgy te ki az Isten nyilának képzeled magad, úgy őszintén? Kérdezem úgy, hogy nem hozzám intézted ezeket a kérdéseket.

Igazából amit te közvetítesz a gyerek felé, milliószor rosszabb bármilyen seggre vagy kézrecsapásnál: vitázzunk úgy, hogy fogalmunk sincs miről beszélünk, érvelni minek, helyette vádaskodjuk, és gyanúsítgassunk meg minden elvetemült cselekedettel másokat, pusztán mert nekünk beszűkült az agyunk. Jajj de jó, de legalább megáll a gyereked a zebránál.