Külön szobában alszik a fiam. Ezért rossz anya vagyok?

Nem akarlak elkeseríteni, de ebből még bármi lehet.

Most 5 hónapos, lehet hogy így marad, és nem fog felébredni éjjel soha. De az is lehet, hogy a fogzás majd megviseli, vagy a szeparációs szorongás vagy egy betegség, aztán ott köt ki köztetek, vagy te ott kötsz ki mellette fekve a földön.

Én nem tartalak rossz anyának, ezt nem azért írtam le.

Csak tapasztalat.

Első gyerekem 14-15 hós koráig soha nem ébredt fel éjjel, mindig a saját szobájában aludt a saját ágyában. Azután elkezdett felébredni, azóta velünk alszik.

Második gyerekem 7 hós koráig átaludta az éjszakát, azóta 1-2-3 alkalommal felébredezik, és mivel már nem fér be a családi ágyba, ezért én szoktam ott feküdni mellette, mert nélkülem nem alszik vissza (10hós).

Nagyon sokat változnak a babák.

De drukkolok neked, hogy így maradjon a picikéd :) :)

Nem vagy ettől rossz anya, hagyd a hülye beszólogatókat, ne foglalkozz velük.

Nagyon jó anya vagy!!!!

Nem azért, mert külön, vagy magatokkal altatod a babádat, hanem mert azon agyalsz, hogy a legjobb neki. :-)

Egyébként a gyereknek előbb-utóbb meg kell tanulni egyedül elaludni,aludni. Én is annak a híve vagyok, hogy ez történjen meg minél előbb. Az én fiam is kezdettől külön,egyedül, nem ringatva aludt el. Persze ha ez sírást eredményezett volna, biztos nem így szokjuk meg, de nem volt gond.

Szóval úgy teszed jól, ahogy nektek, és a babának megfelel.

Üdv: 30 hós anyukája

Nem vagy rossz anya. Nekem még nincs gyerekem, de ha lesz sem fog velünk aludni. Sokszor azt látom, h mekkora trauma éri a kisgyereket, mikor a szülőktől külön szobába költözik. Barátnőmék kisfia pl. akkor kezdte el magát fogdosni valamint azóta sem tud egyedül aludni, mindig átrohan v hívja az anyját.

Az egy ágyban alvás meg sztem veszélyes is lehet (ha véletlenül alád kerül a gyerek) meg nem pihentető a szülő számára (nekünk kell toppon lenni minden nap, így kell az alvás nekünk is, nem?)

Ha mások véleményére akarod alapozni mind az önbecsülésed, mind azt, hogy hogyan neveled fel a gyermeke(i)d, akkor nagy bajban leszel.

Csináld úgy, ahogy Számodra megnyugtató, ahogy az ösztöneid és a józan eszed diktálja, és a babának és a családnak megfelel. Ez a lényeg, másokkal ne foglalkozz (Persze meg lehet hallgatni mások véleményét bármilyen kérdésben, de a lelkedig nem szabad beengedni!)

Különben ennek sosem lesz vége: "Miért csőrös pohárból itatod, vagy éppen miért üvegből?, Miért szoptatod/nem szoptatod stb. stb.)

Magatokra figyelj, és harmonikusak lesznek a napjaitok (vagy már azok is! :o)