Hogyan szoktathatnám lassan 4,5 hónapos babámat arra, hogy másnál is megmaradjon egy picit, ne csak nálam?

Második gyerek, van egy 2,5 éves bátyja. Már az elején látszott a picin, hogy sokkal anyásabb mint a tesója volt valaha is. Nem bánom én, ráadásul még nagyon picike és azért vagyok, hogy nálam megnyugodjon, DE van egy tesó is, akivel azért foglalkoznom kell. A pici senkinél, de igazán senkinél ( apánál sem ) marad meg 2 percet sem. Tehát: ha nem lát, ha nem hallja a hangomat akkor teljes kiborulás. Amint átadom másnak, hogy fogják kicsit, már a levegőben elsírja magát, amint visszaveszem, mintha elvágták volna. Ha elmegyünk valahova ( nagyik, látogatóba...stb. ) végig a kezemben van, ugyanis az idegen környezettől még inkább a közelségemre van szüksége. Nagyitól, nagypapától egyenesen zokog....:)) ha itthon vagyunk hármasban ( gyerekek és én ), akkor azért néha elvan a pihenőszékében, de nem sokáig. Nos, nem akarom én lepasszolni és otthagyni sem sehol, csak jó lenne, ha kicsit megszokná, hogy mondjuk a nagyi ölében is szuper lenni néha....:)) hogy csináljam?