Többgyerekes anyukák! Mennyire egyformák a gyerekeid (természet, alvás, babakorban hasfájás, stb)?

Nálunk 5 gyerek van. Az első volt 2 hétig hasfájós, a többiek egyáltalán nem.

Mindannyian jó alvók voltak egészen pici koruktól, még az éjszakai szopi után is simán ágyba lehetett dugni Őket, és maguktól elaludtak.

Egyedül az evésben nem voltak egyformák. Négyen nagy kajások volt picinek, de az utolsó előtti az első perctől fogva nagyon rosszul evett.

Nekem van egy nagylányom, és egy 7 hónapos fiam. Szerencsére egyik sem volt hasfájós, mind a ketten jól alszanak, egyikkel sem volt gond a fogzáskor sem (bár a fiamnál még 14 fog hátravan, de eddig nagyon jól vesszük az akadályokat:)). Egyik sem sírós, de nagyon mozgékonyak, és szépen eljátszanak magukban, vagy együtt.

Annyi a különbség, hogy a lányom mindenvő (volt) a fiam pedig a bébiételt nem fogadja el, csak amit én főzök. De ez sem gond, mert szívesen teszem :))

Viszont van egy barátnőm, akinek 3 gyereke van, és ő mondta, hogy a harmadik született volna elsőnek, tuti nem lett volna testvére :)))

A testveremnek 3 lanya van. Mindegyik mas es mas. A nagy minden szempontbol konnyu eset. A kicsik ikrek. Elso perctol kulonboznek. Az egyik nehezen aludt el, es keson ebredt, es siros, akaratos, a masik koran elaludt es koran ebredt, engedekeny, mosolygos. Az egyik rem roszevo, a masik jol eszik es mindent megkivan. Az egyik 7 evesen konyveket olvas, a masik inkabb a en masfel evesemmel jatszik.

Az enyem alig eszik, ejjel 5-6 szor keri a tejet. Mindharom unokatesonal mozgekonyabb, folyton porog, folyton kint lenne. Most tervezzuk a kistestvert: remelem nyugodtabb lesz es konnyebb lesz etetni, de ugyanilyen egeszseges es jolfejlett baba.:)

3 éves lányom és 14 hós ikerfiaim vannak. Lányom 3,5 hós koráig hasfájós volt (hála Isten délután, nem éjjel), az éjszakát csak 1,5 évesen aludta át, bár még van hogy most is ébred néha. Fiúk annyira nem voltak hasfájósak, de 4 hós korukig nem volt azért minden ok ezen a téren. Lányom nem bújós, okos, közvetlen baba volt, fiaimnak csak én kellettem az elejétől, nagyon bújósak voltak és most is azok. (már a lányom is, mióta tőlük látja, meg hát ugye a féltékenység). Fiúk nem jó alvók, születésüktől fogva így van, sokszor kelnek még most is.

A fiúk is teljesen különbözőek. A nagyobb fiú hasonlít természetben a nővérére, tiszta akarat, ajánlgatni kell mit játszanak, a kisebb fiú feltalálja magát, szépen kitalálja mivel foglalatoskodjon.

A lányom nagyon rossz evő volt, fiúk meg állandóan esznek. Meg is látszik rajtuk a csajszihoz képest. Bár mióta a fiúk esznek, és látja a lányom hogy sokat is isznak, utánozza őket ebben is, mert eddig nagyon keveset ivott.

2 lányom van (1 és 3 évesek)

- mindkettő nyugodt, békés, kiegyensúlyozott, mosolygós gyerek - a nagyobb kicsit félős-óvatos, a pici bátrabb-vagányabb fajta

- egyik sem hasfájós - a pici sokkal jobb evő, mint a nagy volt ilyen korában

- alvás eléggé hasonló, mindkettő jó alvó, talán a nagyobb jobb alvó, de a pici is az, hamar átaludták az éjszakát

Alapvetően nagyon hasonlítanak egymásra, nagyon jó gyerek mindkettő, nincs rájuk panaszom.

A lányom nyugodt baba volt, nem volt hasfájós, nem viselte meg a fogzás, soha nem volt kórházban. Ott maradt, ahová letettük, kétszer meggondolta, hogy érdemes-e valami után menni.:) Óvatos volt mindig, járni is csak 15 hósan kezdett, de akkor egyik napról a másikra, szinte tökéletesen. Nem is esett el, mert a bútorok mellett lépkedést hónapokig űzte, mire úgy érezte, hogy most már talán menni fog egyedül is.:) Később engedelmes kislány lett, akinek mindent el lehetett magyarázni, ha valamit nem szabad, azt rögtön megértette.

A fiam hasfájós volt, megviseli a fogzás, nyugtalan és sírós volt az első fél évben. Most már mászik, mindig oda megy, ahová nem kellene, és hiába mondom, hogy nem szabad, annál érdekesebb!:) Folyton hajtja valami, nem tud fél percig sem nyugton maradni. Nem tudom, hogy lesz később, milyen lesz, de már most látszik, hogy a lányom a víz, a fiam a tűz.:D

Hozzáteszem, hogy a lányom időre született, természetes úton, és azonnal velem maradt születése után végig, 18 hónapig szoptattam és 25 éves voltam akkor.

A fiam koraszülött, sürgősségi császárral jött a világra, 4 napos volt, amikor először láttam, és 6 hetes, amikor először megfoghattam. Tíz héttel a születése után hoztuk haza a kórházból, nem szoptathattam, tápszeres lett.

De azt mondják, erre nem lehet mindent fogni, nem biztos, hogy ezért ilyen nyugtalan, így is úgy is más a természete. Ja és a fiamat 36 évesen szültem. Jobb lett volna fordítva a sorrend..:))