Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Előfordul köztetek, hogy...

Előfordul köztetek, hogy azért nem vállal valaki 2. babát, hogy az 1. -nek "ne legyen rossz (abb) "?

Figyelt kérdés

Mert nyilván kevesebb jut Neki mindenből...a kicsi abba nő bele...inkább a nagynak gondolom megrázónak a dolgot, bár azért is fájna a szívem, hogy a kicsi ugyanúgy gyerekem, és nem tud 100%-os figyelmet kapni tőlem, tőlünk...


Más is érzi, érezte így?


2011. okt. 24. 20:59
 1/8 anonim ***** válasza:

Szia!

Fiam 7 hónapos. Szeretnénk még egy babát kb. 1 év múlva. Egyre többet jár ez a gondolat a fejemben, amit leírtál. És az a gáz, hogy hónapról-hónapra egyenes arányban erősödik bennem ez az érzés és a szeretet a kisfiam iránt...

Én úgy gondolom, hogy nem tudom megosztani azt a szeretetet, amit érzek most. DE a több gyerekes anyukák mind olyasmiről írnak, hogy nem megoszlik a szeretet, hanem duplázódik. El sem tudom képzelni, de kipróbáljuk! :)

2011. okt. 24. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Én 2. gyerek vagyok, de sosem éreztem, hogy nekem kevesebb jutott volna figyelemből, szeretetből, játékokból. Jól ki van ez találva, a 2., többedik gyereket ugyanúgy szeretik, mint az elsőt. Arról nem is beszélve, hogy hihetetlen dologgal ajándékozod meg a gyereked, ha testvért is adsz neki. A barátok jönnek-mennek az ember életében, de a testvér mindig testvér marad, én legalábbis így érzem és így élem meg. :-)
2011. okt. 24. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
Bocsi, de ez engem is érdekelne...
2011. okt. 24. 21:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:

Nem gondoltam erre. Inkább arra, hogy neki is jobb lesz, mert lesz egy játszótársa. Persze csak akkor, ha nincs túl nagy korkülönbség köztük. A lányom most 4 éves, a fiam 2. Verekednek néha, persze, de azért szeretik is egymást. A lányomtól szoktam kérdezni, hogy örülsz-e, hogy neked van testvéred, és mindig azt mondja, hogy igen. Ha sír a kicsi, akkor mindig jön nagy aggódva, hogy anya, vigasztald meg, mert sír.

A szeretet tényleg duplázódik, és rám soha nem volt féltékeny a lányom. A játékaira már inkább, de az más kérdés.

Amúgy meg felnőttként is könnyebben kezeli a társas kapcsolatokat, ha nem egykeként nőtt fel. Szerintem ez ne tartson vissza. Inkább előnye származik belőle, mint hátránya.

2011. okt. 24. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

Én 5 évet vártam második babával, először úgy voltunk hogy nekünk csak egy lesz és neki megadunk mindent amit tudunk. Aztán belém bújt a gondolat, hogy milyen jó lenne mégiscsak egy kislány a fiam mellé. Na ez nem sikerült mert megint fiam lett, de nem bánom sose bántam. Amióta megszületett az első perctől tudom egyformán szeretni őket, sőt még sokkal jobban figyelek a nagyra mint eddig. A picibe meg egyenesen szerelmes vagyok. Olyan mintha mindig is velünk lett volna, mintha most lenne a család kerek egész. És jó érzés tudni ha majd mi már nem leszünk ők majd ott lesznek egymásnak.ehhez már csak az kell hogy ugyanilyen szeretetben tudjuk őket tovább nevelni.

Ugyanakkor anyagilag már 3. gyerek nem férne bele,mert azért ezt is meg kell fontolni szerintem

2011. okt. 24. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
Én is szernénk még egy gyereket,de egyre inkább azt érezzük,hogy nem megy. Anyagilag.Mert hiába van meg a lányomról minden de nem tudom ,hogy fel tudnánk e nevelni 2 gyereket.Sajnos nem csak én gondolkozom így hanem egyre többen.
2011. okt. 24. 22:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
54%

Szia, nem olvastam a kommenteket, lehet már írta ezt valaki. Én ugyanígy vagyok, ahogy most te. Van egy tündéri 14 hónapos csodás kisfiam, és én Hellp-szindrómával szültem. Nagyon nehezen tettem túl magam rajta, de végül sikerült. Most úgy érzem, hogy lassan jöhetne a tesó, talán a fiamnak is most lenne a legidőszerűbb, talán a kis korkülönbséggel igazi kis barátok lehetnének, játszanának együtt, rengeteg csodás élmény közepette nőnének fel, amit csak egymástól kaphatnak meg,tőlem és az édesapjától nem (én késői gyerek vagyok, a testvéreim sokkal idősebbek és a "szakadék" nagyon nehezen tűnt el köztem és a nagyobb testvéreim között, úgyhogy ismerem az érzést, magamról és a családomból kiindulva).

DE! és itt jön az a bizonyos hatalmas DE! Sajnos amikor a pénztárcánkba nézek rájövök, hogy ugyan lejár nemsokára a hitelünk, de ha arra gondolok, hogy a kormány benzint-áfát-emel, családi pótlékot fagyaszt be, elveszi az adójóváírásunkat, ingatlanadó kivetésére készül, bármikor megszűnhet a munkahelyünk, megtakarításunk és erős családi hátterünk pedig vészhelyzet esetére nincs, akkor sajnos azt kell, hogy mondjam, most nem tudnánk testvért vállalni. Csak a tüzelőre két hónapot kellett gyűjtenünk a gyerkőc mellett, hó végén már nagyon üres a kassza minden hónapban, pedig becsületesen dolgozó normális emberek vagyunk, tanultunk, 28 éves létemre 10 év munkaviszonyom van, a párom ugyanígy...de sajnos most mi is ott tartunk, hogy ilyen bizonytalan helyzetben nem tudunk még egy babát vállalni, ha a szívünk mást is diktál :-( És ez minden áldott nap itt van velünk a kis családunkban, minden nap gondolunk rá...

2011. okt. 25. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:

Bennem is ilyen gondolatok kavarognak...


Nálam -vagy még odáig nem jutottam el- nem az anyagi dolgok a fő gond, hanem az, hogy a Picikém megkapjon mindent, amire szüksége lehet és ami boldoggá teszi mind szeretet-figyelem-gondoskodás, és anyagilag is, tehát hogy meg tudjam venni, ha valamit szeretnék Neki, vagy ha valamire vágyik majd. (8 hónapos)

Ugyanakkor nekem is van tesóm, és jó lenne...csak ott a de nálam is.

Viszont tudom, hogy az én kapcsolatom a szüleimmel sajnos a tesóm érkezésétől kezdve nem volt igazi, harmonikus, és ez a kamaszkorom végéig romlott és romlott, majdnem ráment totál, nagykorúságom körül rendeződött, mára már szerencsére nincs semmi gond, sőt, de már utólag könnyen látjuk a dolgokat...

Félek ezektől, de bennem van a "babavágy", hogy milyen jó lenne újra átélni és szülni...


Nem tudooooom :D

2011. okt. 25. 20:13

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2020, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!