Hogy lehet azt feldolgozni, hogy nem kell a munkád, mert anya vagy?

Én jártam így, az egyik helyen már nem kellettem, a másik helyen meg fancsalogva megkérdezték: fú, van két gyermek????? Mintha legalább földönkívülieket szültem volna...Szánalmas, megdöbbentett, de nem sokat agyaltam ilyen hülye embereken, odébbálltam. Az is baj, ha nem szülsz, az is, ha igen. Ki tud itt eligazodni????

Engem nagyon letört a dolog, mert nagyon vágytam már vissza dolgozni 3 év után, és a plusz bevételnek is igencsak lett volna helye. Dehát nem jött össze. Nagyon sokat szomorkodtam emiatt, de bele kellett törődnöm sajnos, hiába bosszankodok, csak magammal tolok ki, előrébb nem leszek tőle. Így szépen lassan, tudatosan próbálok nem szomorkodni rajta már.Nehéz és szomorú dolog ez.

meggyőztem magam hogy akik így állnak hozzám, ott én sem érezném jól magam és nem is érdemlik meg hogy nekik dolgozzak, hajtsam a pénzt. A gyerek sokkal több örömet hozott az életembe mint a munkahelyi elismerések, melyek nagy része ráadásul nem is őszinte. Most tervezzük a másodikat és bőszen agyalok, hogy majd hogyan tovább, de bízok abban hogy mire odajutunk ez is megoldódik.

Nekem is keresnem kell másikat.Próbálok pozitívan állni hozzá.Külföldön mindenhol egyértelmű,hogy a kisgyermekes anya a legjobb,legmegbízhatóbb munkaerő.De mi magyarok sajnos ehhez is szűk látókörüek vagyunk!