Mit éreztetek a szülés után, milyen volt, amikor először megláttátok a Kis Csöpséget?

Én is császáros voltam, sőt engem altattak is, szóval már az egész család látta a kisfiúnkat, csak én nem. Mindenki mondta, hogy milyen szép, meg nagy baba, én meg csak mosolyogtam, de már alig vártam, hogy végre én is megnézhessem. És mikor elkezdték az őrzőbe felhozni a babákat és meghallottam a fiam nevét, akkor olyan boldogság öntött el, olyan boldogan mondtam, hogy az én fiam, hogy el sem tudom mondani. Mikor először megpillantottam az arcát és a kezembe adták, akkor pedig az volt az első gondolatom, hogy te jó ég, ő az én fiam.

Amikor császár után felvittek az őrzőbe, akkor ugyan még nagyon kába voltam, de a férjem mondta el, hogy fiúnk született és mekkora súllyal és hosszal és nagyon boldogan, könnyes szemmel újságolta és azt is, hogy egy pillanatra megfoghatta a kis kezét.:)

Apuka zokogott a meghatottságtól, én megkönnyebbültem hogy vége, valahogy fel se fogtam az egészet. Picit pihegtünk, megölelgettem, aztán elvitték, apuka megfürdette, lemérték. Amikor visszahozták akkor néztem meg jobban mindenhol, az első gondolatom az volt, hogy "Te jó ég, hogy néz ki?????"

A fülecskéi alul-felül behajlottak, füle teteje és a vállai szőrösek voltak és manó arcot vágott. Tisztára úgy nézett ki mint Yoda mester és Chubakka átdrogozott éjszakán fogant gyümölcse. Aztán a fülecskéi másnapra kisimultak, a pofija is, kezdett gyerekformája lenni.