Beagle kutya és baba. Hogyan szoktattátok hozzá a kutyát a babához?

Nekünk tacskónk van. 1 éves volt, amikor a lányunk született. Konkrétan 1 év 1 nap van a két "gyerek" között.

Nekünk csak benti kutya, mert panelban lakunk.

Mindenhova bemehet, kivéve a gyerekszoba és a fürdő.

Nagyon gyorsan megtanulta, hogy mit lehet és mit nem.

A védőnő nekem azt javasolta, hogy a 30. héttől próbáljak meg kevesebbet foglalkozni a kutyával. Ez nem azt jelenti, hogy sz.rba se kell nézni, csak ne játszunk 0-24 órán keresztül és ilyesmi.

Amikor hazajöttünk a kórházból, akkor már érezte az új illatot. Tudta, hogy valami új dolgot hoztunk haza.

Nem féltékenykedett, oda szagolt a levegőben és örült tovább nekem, hogy haza jöttem.

Másnap hajnalban, amikor szoptattam a lányom a konyhába, akkor odajött a kutyusunk és elkezdett szaglászni.

Felugrott a lábamra és a lányunk lelógó lábát megnyalta.

Akkor tudtam, hogy elfogadta a kis jövevényt.

Onnantól kezdve szépen fokozatosan találkoztak és ismerték meg egymást.

A lányunk most 15 hónapos, de imádják egymást. Imádja, ölelgeti és mindennap játszanak együtt, ami abból áll, hogy a lányunk dobálja a kutyának a labdáját.

Én örülök neki, hogy állat mellett nő fel. Nem is terveztük másképp egyébként!