Miért van réz szulfát (növény védőszer) a Milupa tápszerekben? Merjem adni?

Kis mennyiségű rézre szüksége van a szervezetnek, nyomelemként fontos szerepet tölt be számos élettani folyamatban (vérképzés, enzimek termelése). ATC-kódja V03AB20.

A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven.

ezt találtam a neten.én is adom néha a babámnak,nem hiszem hogy engedélyeznék ha baj lenne belőle.Sajna már mindenben van tartósítószer

Te most tényleg komolyan azt gondolod, hogy bármilyen mérgező anyagot beletennének egy nagyon szigorúan ellenőrzött készítménybe????? Gondolod, hogyha egy cseppet is ártana, nem lenne vele tele a média? Gondolod, hogy nem lennének tömeges megbetegedések, ha bármit is ártana?

Ezekre válaszolj, aztán döntsd el, hogy adod-e a gyereknek... hihetetlen, komolyan...

Réz szulfát nem egyenlő növény védőszer.

Sokszor csinálnak ilyet,hogy valamiből kiválasztanak egy "hozzávalót" és valamit keresnek amiben szintén van az majd azt mondják,hogy az van benne amiben szintén ez van.

Kedves Kérdező, ilyen alapon a konyhasó is egy nagyon mérgező anyag, kb 5 gramm/testsúlykilogramm egyszerre elfogyasztva akár halálos is lehet, nem nagyságrenddel mérgezőbb az említett rézszulfát se, aminek olyan 2 gramm/testsúlykilogramm a halálos adagja.

De azért ugye szoktál enni konyhasót?

Sőt, ha megveszel egy jobb minőségű multuvitamin-cuccot sok pénzért, ennél sokkalta mérgezőbb anyagokat is találsz bennük, pl. fluoridot, kobalt-sót, szelént, mangánt, jódot... stb... ezek nagyságrenddel mérgezőbbek.... és mégis szüksége van rájuk az élő szervezeteknek. Kis mennyiségekre, de nélkülük az ember meghalna.

A sokak által ma is "csodaszernek" tartott Béres cseppben tudod, mi van? Hát ilyesmik, többek között az említett rézszulfát IS...

Hatóanyagok 1 ml oldatban (18 csepp):

Vas (Vas-szulfát-heptahidrát formájában) 2,00 mg

Cink (Cink-szulfát-heptahidrát formájában) 1,14 mg

Magnézium (Magnézium-szulfát-heptahidrát formájában) 0,40 mg

Mangán (Mangán-szulfát-monohidrát formájában) 0,31 mg

Réz (Réz-szulfát-pentahidrát formájában) 0,25 mg

Molibdén (Ammónium-molibdát-tetrahidrát formájában) 0,19 mg

Vanádium (Ammonium-monovanadát formájában) 0,12 mg

Nikkel (Nikkel-szulfát-hexahidrát formájában) 0,11 mg

Bór (Bórsav formájában) 0,10 mg

Fluor (Natrium-fluorid formájában) 0,090 mg

Kobalt (Kobalt-klorid-hexahidrát formájában) 0,025 mg

Szóval tudod kedves Kérdező, a félelmek, parák, rettegések ellen van egy tuti csodaszer: tanulni kell természettudományos dolgokat is, fizikát, biológiát, kémiát - és akkor a világ dolgai nem félelemmel töltik el az embert.

Ebben a témában ITT elkezdheted a tájékozódást például, rövid, közérthető, jók alul a táblázatok: [link]

Akkor, hogy folytassam az esti leírást, hátha valaki hasznát veszi a Kérdezőn túl is:), persze felmerül a jogos kérdés, hogy "jó, jó, de MIÉRT van szükség arra, hogy ezeket a dolgokat plusz mennyiségben fogyasszuk, miért nem elég, amit a kajában felveszünk, amikor évmilliókig elég volt?"

A kérdés jogos, és a válasz abban rejlik, amit "intenzív mezőgazdasági termelés"-nek neveznek, tehát ahogy ma előállítják azt a kaját, amit megeszünk. Ugye a gyakorlat az, hogy egy növényt arra nemesítenek jó ideje, hogy minél több és nagyobb termést hozzon, naná, ez jó a gazdának. Csak hát attól, mert egy almafán több és nagyobb alma terem, a körülötte lévő talajban egyáltalán nem lesz több ezekből a fontos anyagokból, hogy azt fel tudja venni. Az általános mezőgazdasági gyakorlat meg ugye csak a növény testépítéséhez szükséges makroelemeket pótolja műtrágyával, a nitrogént, a káliumot, a foszfort (ugye NPK műtrágya:)) de a nyomelemeket nem, a szerves trágyázás meg az intenzív mezőgazdasági termelésben jó ideje háttérbe szorult a nehézkessége miatt. (abban ugye minden lenne). Ennek eredményeként a mai szép nagy mosolygós almában - ha csak nem a házikertben terem, ahol a gazda gondosan permetezi a fáját wuxallal vagy más növénynek való nyomelemes táppal, és ássa be mellé a szerves trágyát - a mai mosolygós alma csak kb 30%-át tartalmazza nyomelemekből átlagban a 100 évvel ezelőtti átlag-almának, amikor a fák általában kevesebb termést hoztak, de szerves trágyát kaptak. Tehát 1 kg mai almával harmadannyi egészséges dologhoz jutsz, mint ha 100 éve ettél meg 1 kg almát.

És hát persze, mivel az így termesztett növényekkel tápozzák a haszonállatokat (a kukoricát is műtrágyázzák) a húsfélékre ugyanez igaz, a nagyüzemi mirelit-csirke husa sokkal kevesebb hasznos anyagot tartalmaz, mint a 100 éve az udvaron kedvére kapirgálóé.

A másik oldalon meg ellentétes folyamat van, a mai gyorsabb életmód pont hogy több nyomelemet és vitamint igényelne, mint a 100 évvel ezelőtti... és hát persze a nagyobb igény és a kisebb bevitel kombója legyártja a hiányállapotot, persze először még nem szembeötlő hiánybetegség alakjában, csak gyengébb idegrendszer, gyengébb immunrendszer, száradó, repedezett bőr-haj-köröm, sérülékenyebb nyálkahártyák - "beszéljünk a hüvelygombáról" - és társai... szóval a szervezet gyengülésének általános tünetei.... és ilyenkor az ember elrohan a patikába, és megveszi a bérest, vagy a centrum-készitményeket, vagy akármiket...

Béres Józsi bácsi nagy titka annyi volt, hogy agronómusként - az volt a szakmája - ismerte azt a folyamatot, amit itt leírtam:)