Elkezdődött a manipulálás? Mi lett az én jó alvó kisfiammal?

Ne aggódj, amnipulálni addig nem tud, míge gy bizonyos hormont (2-3 éves kor között) el nem kezd termelni az agya.

Nem jön a foga?

A mozgásfejlődése hogy áll, nem tanult vmi új mozgásformát? Nem beteg?

Ezek szokták megzavarni az álmot pici babáknál.

Szerintem jól tetted, hogy vigasztalod, nagyon kicsi még, egyedül nem érett még az elalvásra, eddig is valószínűleg azért sikerült neki visszaaludni a kis alvásperiódusok végén éjjelente, mert túl kicsi volt, nem értett, fogott fel még annyi ingert a környezetből, ami megzavarhatta volna. Most már jár az agya, álmában is és ezért nem tud túllendülni, segítség kell neki. Ezt legönnyebben öleléssel tudod elérni, ringatással, ettől ne romlik el, csak a kettőtök közötti kötődés, az úgynevezett ősbizalom erősödik, amikor is felismeri, hogy van valaki, aki mindenképpen mellette van, bármilyen helyzet is adódjon és ez nagyon fontos egy kisbabának, mert ha erre emlékszik már (pár hónap múlva), akkor sokkal könnyebben nyugszik majd meg egyedül is.

Szoptatod őt?

Arra nem gondoltál, hogy ilyenkor az ágyatokba vedd?

Ne hagyd srni:)! MInden kisgyereknek vannak ilyen időszakai, amikor fokozottan szüksége van a szülői közelségre, éjszaka is. Ha sírni hagyod, csak fokozod a "félelmét". Ezt nem nevezném hisztinem a szó klasszikus, negatív- manipulatív értelmében, pusztán egy természetes igény hangos kifejezése. A manipulációhoz igen összetett ok- okozati gondolkodás szükséges, amiről ekkora babáknál nem beszélhetünk8majd másfél- két éves korban leghamarabb). Ő szimplán Rád vágyik, és tudja, hogy ha ennek hangot ad, akkor Te reagálsz rá:). Ez így van rendjén:).

Nem rontottál el tehát semmit! Szépen túl lesztek ezen az időszakon(meg majd a többi hasonlón is), tudom, hogy nehéz.

Második vagyok, elfelejtettem "megoldást" írni, vagyis egy megoldást a sok közül(amik között _nálam_ nem szerepel a sírni hagyás).

Mi úgy csináltuk, hogy a saját ágyában fektettem este, de az első ébredésnél magunkhoz vettük. Így volt időnk kettesben is a férjemmel, de nem kellett zombi módjára a kiságy mellett gubbasztanom. Vagy esetleg ami még jó lehet, az az, hogy amíg le nem cseng ez az időszak, addig "beköltözöl" hozzá az első ébredés után.

Attól ne félj, hogy örök időpkre rászokik, egy éves kor körül már a legtöbb gyerekkel meg lehet beszélni, hogy a saját ágyában aludjon, ahogy nálunk is ez volt.

Kicsivel egy éves kora után a lányom magától ment a saját ágyába, megbeszéltük este, hogy szépen ott alszik, de ha szeretne, bármikor átjöhet. Az első hónapokban 2- 3 körül érkezett, másfél éves kora óta hajnalban jön csak át hozzánk.

2es, 4es, 5ös vagyok.

Majd írja ha eszedbe jut, hogy hogyan alakulnak az éjszakáitok:)!

MÉg annyit mondanék, hogy általában fél éves, 7 hónapos kor kerül következik a legtöbb kicsinél a szeparációs szorongás, ami egy normális élettani dolog, szóval az is lehet, hogy nálatok már ennek az előszelei fújnak. Ne keseredj el ha nem változik gyorsan, az nem a Te hibád lesz, akárki akármit mond:). Hanem a gyerek fejlődésének észe. Vége lesz, az biztos:).

Szia!

Ezt az időszakot "túl kell élni" :)

Szegényeket ilyenkor megviseli a fogzás, meg izgatja őket, az új, az ismeretlen.

Hasonló volt nálunk is. A kisfiúnk négykézláb állt 6 hónaposan, de szinte már önkívületben volt, mert félig aludt, de mégsem jutott el oda, hogy akkor lefeküdjön.. ennél már csak az volt jobb, amikor megtanult felállni, de leülni még nem tudott.. de ahogy visszafektettem mire kijöttem tőle már állt :))

Most lehet hülyeséget írok neked, de a telihold nálatok nem zavar be?

Igaz az én fiam már 21 hónapos, de most 2 éjjel ő is ezt csinálta, hogy nagy nagy sírás és nem alvás.. ő valahogy a teliholdakat nem bírja.

Egyébként, nem rontottál el semmit, ez valahol természetes velejárója a mozgásfejlődésüknek, valamint lehet ám a fogától is. Lehet kellemetlen neki ahogy feszít stb.. és jól esik neki, ha átölelik, megszeretgetik stb. Ha mi is rosszul vagyunk vagy fáj valamink nekünk is jól esik, ha foglalkoznak velünk.