Nektek milyen volt a 2. gyermeketek babaként? Ugyan olyan mint az első vagy teljesen más?

Szerintem teljesen más. Nekem a második volt olyan mint neked az első!

Az első babám nagyon keveset aludt, sokat sírt, nehezen tanult meg szopizni, fájt a hasa. 2 hónapos koráig nagyon nehéz volt vele. Ugyan most is keveset alszik, 8 óra/ nap és 5 éves.

Hát ez az amit nem tudhatsz meg másként, csak ha kipróbálod. :-)) Nekünk az első baba kislány, most már 2 éves és 4 hónapos, de csak 21 hónaposan kezdte átaludni az éjszakát, minden éjjel olyan 4-5 hónapos koráig erőszakosan sírva ébresztett, kaptunk 1 perc türelmi időt, hogy legyen tiszta pelus vagy ott legyen a cici a közelben, utána ordított. Nagyon-nagyon kimerítő első pár hónapunk volt a férjemmel. Persze mindezekkel együtt tök cuki kislányunk volt/van, sosem gondoltunk rá úgy, hogy valami gond lenne vele, elfogadtuk, hogy ilyen, és 16 hónapos volt, mikor sikerült teherbe esni a kistesóval. Fel voltunk készülve a legrosszabbra a férjemmel, ezzel szemben a kisfiunk, aki most 4 hónapos, egy tündér, igazi álom baba. Sosem gondoltuk, hogy lehet ekkora mákunk. Gyönyörűen alszik, 6 hetes kora óta este 9 és 10 között elalszik, s legközelebb 5-kor ébred egy rövid szopira, amibe belealszik, és reggel 7 körül kel fel. A hajnali szopinál (és bármikor, ha megébred éjjel) csak fészkelődik, sosem sír olyankor. Csak szolidan jelzi, hogy esetleg enne. :-) A lányomnál alig tudtunk kicsikarni egy-egy mosolyt, mindig olyan nagyon komolyan nézelődött, a kisfiam amióta tud mosolyogni, azóta szinte egyfolytában azt teszi, és akárki jön hozzánk vagy akárkivel találkozunk, mindenkivel nagyon kedves, mosolygós. Még a csípőszűrésen és a koponya+hasi ultrahangon is csak mosolygott, nagyon örült, hogy foglalkoznak vele. El sem hittem! Tényleg egy álom. :-)

Én azt mondom, vállald be a másodikat is hamar! Nekem semmi gondom a lányommal sem, nagyon okos és ügyes, és egyáltalán nem féltékeny a kistesójára. Néhány hónap múlva meg majd már együtt is tudnak játszani.