Együtt alvás a babával? Jó vagy nem? Miért?

Kinek jó, kinek nem.

Most majd biztos olvasol ilyen vagy olyan válaszokat, de úgyis te látod, hogy a gyereked milyen, neki mi az igénye, neked mi az igényed.

Én önmagában nem tudnék azért együtt aludni a gyerekkel, mert valaki azt mondta, hogy ez az egészséges, és önmagában azért nem tudnám külön szobába tenni, mert valaki szerint így a tökéletes.

Kialakult a dolog magától! Most úgy alszunk, ahogy a nekünk a lehető legjobb. Sem szakkönyvek, sem más szülők nem tudják ezt meghatározni részünkre.

Elejétől kezdve külön ágyban alszik a baba, de mivel egyszobás lakásunk van, így egy szobában vagyunk vele :) Amikor még éjjel evett, megetettem és utána már aludt is tovább az ágyában. Néha persze vannak rosszabb éjszakák, hasa miatt, foga miatt, stb. ilyenkor hajnalba magunk mellé rakjuk, de én azt nagyon nem szeretem! Próbálok nem hozzá érni, meghagyni a saját mozgásterét. A párom viszont imád vele aludni, ott horkol a fülétől fél centire, öleli, simizi, és a fiam meg vele alszik a legjobbakat :)

7 hónapos baba anyukája

Nekem két kisfiam van, az elsőszülött nagyon sokáig velem aludt, különben egyáltalán nem tudott aludni, de szépen lassan kinőtte. A kisebbik kisfiam egy napot nem aludt velem, mert egyszerűen nincs rá igénye, és köszöni átalussza az éjszakákat a saját ágyában egyedül, így nála fel se merült, hogy velünk aludjon.

Úgyhogy én amondón vagyok, hogy úgyis ti érzitek, mire van szüksége a picinek :)

Szerintem ez baba- és mamafüggő :) :)

A fiamat először kiságyban akartam altatni, 2 éjszaka után amikor egész éjjel sétálgattam vele oda vettem magunk közé. 2 éves kora után kicsivel magától átmászott a saját ágyába. A kövi egy kislány volt, gondoltam, na akkor nem játszuk a szenvedős sétálós éjjelt, oda vettem magam mellé egyből. Vele így nem aludtunk semmit. Ha csak nyújtóztam egyet ő már üvöltött, ha megmozdultam felkelt. Egyik éjjel leraktam a kiságyba, gondoltam úgysem alszom, a mászkálás sem segít. Csodák csodájára ő ott egyből magától elaludt pár perc alatt, és 4 órával később kelt csak fel enni. Lett megint egy kisfiam, ő bárhogy bárhol tudott aludni, kiságyban is elvolt, velünk is.

Kövezzetek meg, de szerintem éjjeli alvásnál főleg a kicsi igényeit kell nézni, ezáltal a szülők is sokkal inkább kipihenik magukat. Ha a baba habitusa olyan, hogy kell neki a testközelség, akkor kapja meg, majd kinövi. Ha pedig úgy nem bírja, akkor kár erőltetni, és azt gondolni, hogy ha külön alszik majd nem fog kötődni, és elveszett lesz.

Ha az anya az ösztöneire hallgat (ebben is) mellé nem nyúlhat szerintem. (Ezért nem kell könyveket olvasni, abból nevelni, mert mindegyikben van hülyeség, és jó is, minden neveléselméletben lehet olyat találni, ami szimpi, és oyat, ami szinte kivitelezhetetlen)