Nyugodt, boldog, szerelmes szülők, soha egy hangos szó, nyugodt körülmények, szép otthon, első baba, sok figyelem, egyenlő a nyugodt, nem sírós, boldog babával?

Azért nem így van. Attól, mert a fentiek megvannak, attól még fájhat a hasa a babának, és máris sírhat hónapokig. Meg attól még lecseszhetik baromira a szülők, elkényeztetik, és újabb ok a sírásra, hisztire.

Meg leginkább habitus kérdése. meg a sok figyelem lehet, hogy elrontás is egyben.

Nem feltétlen, sok függ a személyiségétől, valamint a hasfájás családi körülménytől független.

Én most egyedül nevelem, de rettentő sokat stresszelek, sírok, mégis nyugodt, mosolygós a lányom, egyáltalán nem sírós gyerek.

Valamennyire összefügg,de nem feltétlen.

Amikor a lányunk volt pici,akkornyugodt,boldog családba született,jó körülmények,stb,stb,mégis olyan sírós baba volt,hogy visszaemlékezni is rossz,másfél évig egyhuzamban max 4 órát aludtam...

A fiunk nem tervezett baba volt,épp munkanélküli voltam,pároméknál is leépítés,sokat veszekedtünk,spórolás,stb,mégis olyan nyugodt kisbaba volt,még akkor is csak kicsit volt nyűgös,amikor a foga jött.

Kis összefüggés azért van.

Ha apa és anya rendszeresen leölik egymást, legritkább esetben nyugodt a gyerek. Ezt abszolút látni az oviban is, szinte rá van írva a gyerekekre, hogy kinél van otthon gond és kinél nincs.