2,5 éves kisfiam vajon hogyan dolgozza fel az utóbbi időben sok veszekedést? Egészséges lesz? Elfelejti?

A gyereknek kell apa-anya. Ha az apa ritkán van otthon, természetes, hogy olyankor lóg rajta a kicsi. Ez miatt miért érzed azt, hogy nem kellesz a fiadnak? Azért, mert te már némi ellenséges érzést táplálsz a férjeddel szemben, a gyereknek ő az apja.

Ne sajátítsd ki a gyerekedet.

Vannak ilyen korszakok a gyerekek életében, ezt ne vedd annak, hogy kevésbé vagy fontos számára, mert nem így van.

Ritkán van otthon az apja, persze, hogy csüng rajta mikor végre hazaér.

Ha közös az utatok, érdemes küzdeni a házasságért, de ha nem, akkor a válás a legésszerűbb megoldás.

Az a legnagyobb ostobaság, mikor 2 ember csak a gyerek miatt marad együtt.

Hülye indok, hogy a gyereknek apa és anya is kell.

A válással nem szűnik meg szeretni őt az elköltöző szülő és ettől ugyanúgy tölthetnek együtt minőségi időt, ráadásul az otthoni vita is megszűnik, ami nagyon fontos lenne.

Szia!

Annak idején 3 éves voltam (anyum mesélte), amikor a szüleim a válás szélére kerültek az ital miatt. Apum elég erősen ivott, nem volt agresszív vagy ilyesmi, csak soha nem volt otthon, esténként esett be kapatosan. Állítólag minden este veszekedtek, én pedig a konyhában bömböltem meg toporzékoltam. Semmi emlékem nincs róla, nem érzem úgy, hogy kihatott volna a fejlődésemre, kiegyensúlyozott, mára felnőtt nőnek érzem magam.:) Ne aggódj emiatt, kicsi még, szerintem nyugodj meg.

Ui.: Anyum annak idején ultimátumot adott apumnak, hogy ha nem fejezi ezt be, összepakol engem, és végeztek, két hetente értem jöhet, azon kívül semmi. (Szerencsére elég karakán nő, apum tudta, hogy nem a levegőbe beszél.) Legközelebb apum 12 év múlva vett italt a kezébe, évek óta heti egyszer jár el sörözni a haverokkal.

Ezt csak azért írtam le, hogy erőt adjak, lehet változni. Sok sikert, én nagyon szurkolok, hátha megmenthetitek még a házasságod.

A gyerek nem azért van, hogy boldoggá tegye a Te életedet, ez a férjed feladata lenne, vagyis hát a pár tagjai kölcsönösen teszik ezt normál esetben.

Ha magadhoz láncolod a kisfiadat (első sorban nem fizikailag, -bár úgy látom az "ölben ülés" is probléma-, hanem lelkileg, akkor egy életre tönkre teheted őt.

Függetlenül attól, hogy a házasságod helyre jön-e (amiért azért nagyon érdemes szerintem küzdeni!), a kisfiadnak arra van szüksége, hogy mindkét szülője szeresse versengés nélkül és elvárások nélkül, szabadon.

Azzal pedig egyet értek, hogy csak a gyerek miatt nem érdemes együtt maradni, mert már rég tudja ő, hogy ti nem úgy szeretitek egymást, mint kéne...

Sajnos velem ez történt, tapasztalatból beszélek. Évek teltek el, hogy az ordibálást hallgattam zárt ajtók mögött és féltem. Aztán 13 éves koromban mégis elváltak. Nem érte meg, nagyon nem. Nem írok erről többet, pedig lehetne mit.

Engedd szabadon a kisfiadat!