Mit javasoltok ebben a helyzetben?

Van a párommal egy lassan 11 hónapos kislányunk. Sajnos úgy alakult pár hónapja, hogy megszűnt a munkahelye és elég nehezen talált újat, de azt is vidéken egy ismerős által, mert a párom vidéken született. Így most anyukájáéknál lakik több, mint egy hónapja, és csak 2 hetente tud hazajárni hozzánk. Én és a kislányom is anyukámékkal lakunk. A párom nagyon gyatrán keres az új melóhelyen, és alig tud nekünk segíteni. 4 hónapig nem volt munkája és ez alatt az idő alatt nem is tudott ugye egy fillérrel sem beszállni a baba dolgaiba. Mindig anyukám segített, ahogy most is. Úgy számolta a párom, hogy havi 10 ezreket fog csak tudni odaadni a babára, én meg csak GYES-en vagyok, soha semmi plusz dolgot nem tudok megvenni a babának, sokszor még azt nehezen, amit kell. Eredetileg 20 ezret ígért, de nem tartotta a szavát és most nehéz helyzetben vagyunk, de mindig csak azt mondja, hogy nyugodjak le meg, hogy ő szépen elmondta, hogy akkor úgy is majd ad, ha tud. Szóval a fizetése többi része magára meg a drága anyukájára megy el, nekünk meg ennyit szán, nem beszélve az árakról, hogy borzalmasan drágák a babacuccuk. Ráadásul októberig szól a szerződése, így utána megint nem lesz munkája. Most akkor majd megint el kell fogadnom szerintetek, hogy egy fillért sem fog majd adni? Abszolút nem vesz részt a gyereknevelésben. Ha itt van nálunk, akkor sem sokat segít. Ugyanúgy én pelenkázom a kislányunkat csak stb.. Nem mintha nekem teher lenne, mert dehogyis az, hiszen imádom a kislányom, de ő meg az apja, ketten vállaltuk a babát. Mit tegyek szerintetek? Most már törődjek bele, hogy alig támogat minket? Amikor látom, hogy ismerőseim gyerekeinek az apja több tízezrekért ajándékot kapnak.