Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Nagyon rossz anya vagyok,...

Nagyon rossz anya vagyok, mert ilyen gondolataim vannak?

Figyelt kérdés
Kisfiam elmúlt 8 hónapos, de ezalatt a 8 hónap alatt talán 3szor aludtam egyhuzamban 4-5 órát. Rettenetesen érzem magam minden napot egy kínszenvedésnek élek meg, minden fizikai bajom bajom van. Éjjelente 2 órákat alszik a fiam egyszerre, utána mindig felkel, ma próbáltam kitartóbb lenni, hogy ne hozzam át egyből, negyed 3ig bírtam. 3szor esett le a franciaágyról, mert reggelente annyira nem vayok magamnál, hogy azt hiszem fent vagyok, közben nem tudok magamról, és lemászik a gyerek mellettem az ágyról, most már mondtam apának, hogy ha alszik, ha nem, mielőtt, dolgozni megy vigye át a helyére, mert nem vagyok beszámítható reggel. Úgy gondolom, én aki régebben 3 gyereket akartam, hogy most soha nem akarok többet, nem vagyok önző, de úgy érzem nem ezt érdemlem, hogy nem tudom élvezni az anyaságot, mert minden reggel azt várom mikor lesz vége a napnak, vagy mikor alszik a gyerek már, hogy legyen kis nyugtom és le tudjak dőlni. Minden mozdulat fájdalmat okoz, nem tudok semminek örülni, nincs kedvem semmihez. Nem elég, hogy kicsinál az éjjeli nemalvássaL, NAPPAL AZ ETETÉSEKNÉL IS KIBORÍT, MERT AZ ELEJÉTŐL A VÉGÉIG FEJVÖRÖSÖDÉSIG KÖPKÖD, mindent de mindent, holott nemrég mindent imádott enni. Kívülálló ezen nevet, de én kikészülök tőle, mert mindegyikőnknek naponta többször át kell öltözni, minden körülöttünk kajás lesz, valamit ki se tudok szedni a ruhából. Szégyen vagy nem, de tegnap olyan erővel vágtam bele a tányérját a mosogatóba hogy eltört a pohár a mosogatóban, egyszerűen nem bírom már. Nincs tovább úgy érzem, nem tudom tovább kitolni a határaimat. Nappal semmi baj nincs vele ezen kívül, az alvás mesekönyvbe illő nappal, éjjel nem tudom mi lehet vele....én viszont arról ábrándozom, hogy rosszul legyek egyszer és kórházba mehessek pár napra, ott legalább tudnék aludni...ez már annak a jele, hogy teljesen meghibbantam?
2013. júl. 2. 07:55
1 2
 1/17 anonim ***** válasza:
100%
Még én is elkeserdtem ahogy ezt leírtad, pedig nekem angyali gyermekeim vannak. Nekem az eslő lányom csinálta azt (kb ennyi idős lehetett) hogy éjszaka felkelt, 2 hét után meguntam és magam mellé vettem, jókat aludtunk. Ez nem lehetséges nálatok vagy nem akarod? Vagy a kiságy oldalát levenni és ágyatok mellé tolni. Napközben ha alszik aludj te is vele és hátha kipihentebb leszel.
2013. júl. 2. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/17 anonim ***** válasza:
100%

Dehogy vagy rossz anya, csak kimerültél.

Nincsen semmi segítséged? A férjednek nincsen szabadnapja, amikor te aludhatnál éjjel, és ő kel fel a picurhoz? Nincsenek nagyszülők, közeli rokon vagy barátnő, aki néha tudna neked segíteni?

Szerintem téged nagyon egyedül hagytak.

2013. júl. 2. 08:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/17 anonim ***** válasza:
100%
Nem, nem hibbantál meg, csak iszonyatosan fáradt vagy! Kérj segítséget nagyszülőktől, a párodtól, testvértől, barátoktól, bárkitől, aki tud kicsit foglalkozni a Kicsivel, amíg Te alszol, pihensz! Ez így nem mehet tovább, mert előbb utóbb nagyobb probléma lesz!
2013. júl. 2. 08:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/17 anonim ***** válasza:
83%
Nem vagy rossz anya, csak a végtelenségig kimerült. Nincs valaki aki tudna neked segíteni nappal? Apa nem tudna felkelni hozzá éjjel? Valami segítség kellene neked, mert így tönkremész.Mennyit alszik a fiad nappal? Nem lehet, hogy túl sokat és ezért nem elég fáradt éjjelre? Próbálj meg szedni valami természetes vagy homeopátiás nyugtatót. Sokat nem tudtam segíteni sajnos, de együtt érzek veled, nagyon nehéz lehet.
2013. júl. 2. 08:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/17 anonim ***** válasza:
62%
hát azért az elég durva amit a végére írtál. nincsenek nagyik a közelben vagy egy jó bébiszitter aki egy kicsit vigyázna rá hogy ne csavarodj be teljesen? egyébként azért kel fel éjszakia mert pont abban akorban van amikor a szeparációs szorongás miatt folyton felkel ellenőrizni hogy anya meg van e még. most döbben rá hogy anya és ő külön lény. aztán még fogzás is lehet az oka. az evés nálunk is katasztrófa volt ebbe3n a korban. szinte csak a tápszert ette meg. én is sokszor pipa voltam hogy kidobtam a bébiételt mert nem evett belőle csak két kanállal. aztán a gyümölcsösöket jobban ette, hát adtam azt neki. szinte egész nap csak ezt evett. de szerintem veled azért van egy kis gond. Ne haragudj arra a gyerekre. ő nem ártani akar neked. ő nem tudja megmondani mi a baja. szerintem kérj segítséget ha másképp nem, akkor menj orvoshoz. Én 5 éve nem alszom át egyhuzamban 4-5 órát és mégsem vagyok így kiborulva.
2013. júl. 2. 08:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/17 anonim ***** válasza:
Nem vagy rossz anya, sőt nagyon is jó szerintem. Csak nagyon elfáradtál. Sos valami segítség után nézni, mert így be fogsz csavarodni.
2013. júl. 2. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/17 A kérdező kommentje:
Utolsó válaszoló, igen igazad lehet, csak szerinem minden ember más, valaki jobban bírja, valaki nem, nekem ezek szerint nem olyan erős az idegrendszerem, mint neked. Én hamarabb kidőlök. De isten ments, nem a gyerekre haragszom, az evésnél a helyzet borít ki, és hogy tehetelen vagyok, a gyerekre nem haragszom, mert ő az én kincsem, egy mosolygós, barátkozós, vidám baba, akivel dicsekszem amikor lehet. EZ a 2 dolog az, amivel nem tudok mit kezdeni, és amitől teljesen kivagyok. Persze emellett vannak az életemben még súlyosabb dolgok, amik megterhelnek mentálisan és lelkileg rendesen, és erre jön rá ez az egész. Hát nagyszülők mindenki közel van, anyukám sokat dolgozik, illetve hát mondjuk úgy a családomra nem jellemző, a "látom, hogy kivagy segítek, ahogy tudok dolog", mindenki a maga kínjával van elfogalva...húgom kamasz, barátozik meg időnként dolgozik nyáron, neki sem jut magától eszébe, apám meg sosem volt gyerekközpontú, nem tud mit kezdeni a gyerekekkel, és beszélni sem beszélünk. Párom szülei tündérek, apukája nyugdíjas, de most szét van bombázva a ház, festés van, ott kell felügyelnie, anyukája pedig még dolgozik sokat középvezetőként....párom rengeteget dolgozik, az országot járja, emellett tanul 1.5 órányira jár suliba onnan ahol lakunk, ráadásul van egy plusz elfoglaltsága is.....sokat mesélek a családomnak arról, milyen rosszak az éjszakák, tudják, hogy mi van, mégse jelentkezik senki 2 kézzel, hogy jönne segíteni, itt laknak gyalok 15 percre. Párom apukája amikor tud segít, és az anyukája is. A baj az, ha nagy ritkán van segítségem, akkor muszáj valamit csinálnom a lakásban is, nem bírom a koszt, a rendetlenséget. Hát mindegy, lehet az utolsónak van igaza, inkább össze kéne kapnom magam, nem itt panaszkodni...köszi mindenkinek a választ
2013. júl. 2. 08:26
 8/17 A kérdező kommentje:
AZ utolsó válaszolónak amit válaszoltam, a 8:08-asra gondoltam, nem a 8:20-ra.....az első válaszolónak pedig, de szinte mindig áthozzuk magunk közé, mert nem bírok fél óránként kelni egész éjjel. Volt időszak, mikor ott is aludt el....az ágyát nem tudjuk betenni hozzánk kicsi a szoba ahhoz, sehogy nem fér be...pedig én is annak örülnék a legjobban ha meg lehetne oldani, hogy egy szobába legyünk, de nem megoldható. Csak az a baj, sok a károgó, hogy így nem jó az együttalvás, meg úgy nem jó, és sokszor elszégyellem magam, hogy miért nem tudom a helyén altatni, mikor másnak milyen szépen alszik a helyén a gyereke.
2013. júl. 2. 08:31
 9/17 anonim ***** válasza:
100%
Első vagyok. Na látod itt a baj, hogy mással foglalkozol. Én is így voltam vele, hogy szinte elvárás volt, hogy a gyerek külön aludjon. 8 hónapos korától velünk aludt, lehet most engem is lefognak hurrogni, de nem érdekel, nekünk így volt jó, neki is és nekem fontosabb hogy kipihent legyek, mint sz hogy mit vár el a társadalom. Még nem volt 3 éves és magától kérte , hogy külön aludjon.
2013. júl. 2. 08:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/17 anonim ***** válasza:

Ez így van!!Ne hallgass másokra.Csináld úgy hogy nektek jó legyen.Lányomnál én is bombázva lettem különféle jó tanácsokkal.Ne aludjon mellettem, ne kapkodjam fel..stb.Annyira jól sikerült a külön altatás,hogy igaz mellettem nem alszik, viszont az apja mellől nem lehet kirobbantani.(2,5 éves)Pedig nem tudod mennyit szenvedtünk.

Öcsikéje 7 hónapos.A születésétől fogva mellettem aludt.Most 2 hete kezdtem külön "szoktatni".Ami abból áll, hogy simán elalszik a kiságyban, viszont éjjel ha fel kel akkor jön mellém.Folyamatosan tolódik ki az éjjeli felkelésének az időpontja.Nem erőltetek semmit, nem hagyom sírni, tudja hogy mindig számíthat rám.Sokkal nyugisabb így mindenkinek.

A másik.Ha napközben alszik a babád, akkor te is pihensz?Én SOSEM voltam hajlandó bármit is csinálni, amikor a gyerek(ek) alszanak.Akkor én is pihenek.Mikor fent vannak, akkor csinálok mindent.A fiam már kúszik utánam, útközben mindig talál valami érdekeset, a lányom pedig már aktívan segít (mondjuk vele néha olyan, hogy 1-et előre 2-őt hátra :-D ), vagy mivel ehhez "szoktattam" simán el van magában is.Azért mert akkor vezetsz háztartást, amikor a pici is fent van, az nem azt jelenti, hogy nem foglalkozol vele!Később simán be lehet venni a dolgokba.De most is lehet elfoglaltságot találni neki.(zoknis fiók/konyhaszekrény pakolás)Én ezt itt már többször kifejtettem, persze sokan nem értenek ezzel egyet.Na mindegy..az én módszeremmel nem vagyok fáradt, pedig a fiam még mindig kel éjjel, tiszta a lakás, mindig van főtt kaja és még játszani is tudok a gyerekeimmel.

Ne vállald túl magad.Ha kell akkor a kupi közepén pihenj egy kicsit.

Ja és nekem sincs segítségem.Sokan már nem élnek, akik igen azoknak a többsége le se sz.r!

Kitartás!!!

2013. júl. 2. 09:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!