Miért mi? Miért nem csak én, vagy ő?

"Elhatározni, hogy gyermeket akarunk, egy pillanat műve csupán. Az érzés, hogy a szívünk a testünkön kívül dobog, viszont egy életre szól."

Nagyjából ezért. És azért, mert amikor az embernek komoly kapcsolata lesz, onnantól szintén a 'mi'-t használja az 'én' helyett. Az anya-gyermek kapcsolat pedig mind közül a legkomolyabb.

Igen nekem a kedvencem a jön a fogunk, meg kakikáltunk.

Mondjuk nekem az is furcsa amikor tápszer helyett tápot mint az állatoknak írják vagy tej helyett tejci, mintha gyerekek olvasnák itt és tőluk várna választ.

Nagyon szép amit írt az első!!!

Egyébként meg ha valakivel beszélünk valamiről nem mondom azt hogy az 1 éves gyerekem elment egyedül fürdeni, enni stb.. de amint ezeket már egyedül csinálja természetesen azt mondom, hogy a fiam elment fürdeni, enni, aludni.... ekkortól már nem beszélek többes számban! én a képesség az önálló cselekedetre megszerzésétől éreztem hogy változik a beszédemben is a mi és az ő !

Én is nevetségesnek tartom. Még akkor sem fürdünk, ha pici a baba, hanem fürdetem őt. A gügyögés pedig főleg idegesítő.

Ez inkább az anya primitívségének a jele.

Igen, szerintem is szornyu.

Meg f urdettem vagy megetettem ... tokeletes lenne.

Á, én idegbajt kapok ezektől!

Szerencsére hiába van egy gyönyörű gyerekem, én normális maradtam és sosem kakálok együtt a lányommal, nem jön a fogam vele együtt és nem hisztizek mikor ő is :)

Szerintem amíg a gyerkőc pici, nincs ezzel baj, amíg tényleg közösek a tevékenységek (nyilván nem a kakilás). Látom, az első válaszadó jól le lett pontozva, pedig tényleg szép, amit írt.

Az viszon durva, amit az 5-ös válaszoló írt. Sosem tartanék primitívnek egy anyát azért, mert becézgeti a gyermekét és gügyög hozzá (nyilván most babákról beszélünk). Isten ments az olyan anyáktól, akik csak elvégzik a teendőket a gyerek körül, semmi becézgetés, cirógatás. Szerintem ez érzelmi ridegségre vall!