Titeket is zavar, ha gagyogva beszélnek a babátokhoz? Lehet valami következménye ennek?

Engem is zavar, viszont sokan észre sem veszik, ösztönösen így beszélnek. Anyukámra szóltunk rá nemrég, és tagada, hogy selypített volna...

Egy ismerősöm 6 éves fia nagyon beszédhibás. Nemrég született kistesó, és az anyuka észrevette, hogy gagyogva beszél a gyerekhez. Most azon gondolkozik, hogy talán emiatt lett ilyen beszédhibás a nagy. De ott az anyuka gagyogott, az azért más, mint ha néha beszélnek így a gyerekhez.

nagyon zavar, nem feltétlenül a beszédfejlődés miatt (bár én sokat voltam a nagyszüleimnél, akik tájszólásban beszélnek pl, és úgy tanultam meg szavakat, ahogy ők használták)

inkább azért, mert a babánkkal a kezdetektől fogva úgy beszélünk, mint egy kicsike családtaggal, aki mindent ért, de (még) nem tud válaszolni :) És másokkal sem beszélek így, szóval ne

Pár percért még nem szoktam szólni, de utána igen, ha bunkóság, ha nem (főleg, mert általában azok csinálják, akik tényleg sokat vannak a fiammal)

Dehogy tesz rosszat a beszédfejlődésnek! Eleve általában igaz, hogy amit az ember ösztönösen csinál (igen, az ember ösztönösen máshogy beszél egy babával) az nem tesz rosszat, hanem általában pozitív szerepe van.

A beszédtanulás szempontjából fontos szerepe van a dajkanyelvnek! A baba szavakat majd később tanul, de a hangképzés alapjait most... A dajkanyelv pont ezt túlozza el azzal a fura, buta hangsúllyal.

Idézet egy cikkből:

"Természetesen az is nagyon sokat számít, hogy a jó édesanya rengeteget beszél a gyermekéhez, és egy olyan speciális nyelvet használ, amely kifejezetten segíti a hallórendszer fejlődését és a beszédreprezentáció kialakulását: ezt úgy hívják, hogy dajkanyelv. Ennek a különleges nyelvnek a szerepe egészen lenyűgöző. Ahányszor csak a dajka-nyelvvel foglalkozom, mindig rácsodálkozom, hogy mi mindent tud. Aki egy csecsemőhöz beszél, az általában eltúlozza a hangsúlyokat és az intonációt, megnyújtja a szavakat és nagyobb szüneteket tart köztük, megemeli a hangmagasságot, sokkal zeneibb és érzelemtelibb nyelvet használ, mint egyébként. A dajkanyelv egy másik fontos eleme, hogy a szavak sokszor ismétlődnek, többféle variációban fordulnak elő. Mindez tulajdonképpen amolyan nyelvkarikatúra, ám ha ez a fajta interakció hiányzik, akkor nem rakjuk le rendesen az alapokat, az idegtudomány nyelvén fogalmazva: nem teremtjük meg azt az optimális ingerlési helyzetet,"

4-es vagyok.

Amit az idézet írt, az biztosan igaz, tényleg így beszél az ember ösztönösen. De ez a hangsúlyokra, a beszéd tempójára, hanglejtésre, hangmagasságokra vonatkozott, nem pedig a selypítésre, raccsolásra. Erre is igaz lenne?