Miattam lett ilyen a babám?

Vagy igen, vagy nem.

Én is végig dolgoztam, végig stresszeltem a terhességet a munka miatt, de nem tudtam feladni.

A fiam egy nyugis, jól alvó, jól evő baba lett, persze amikor volt mit ennie, mert a szoptatás nem ment nekem. Lefejt anyatejet kapott és rendes nagy adagokat, evett, aludt. Én eléggé kapkodós, pánikolós voltam, az apjával is rondán viselkedtem (szerencsémre kiröhögte a hisztiket), de a gyereket ez nem zökkentette ki.

Munkatársam a napokban mondta, hogy milyen szerencslm van, milyen nyugis a fiam és jó gyerek, érzi hogy ki a nuygodt és olyan lesz a gyerek is. Hát, most már nyugodt vagyok, le kellett adnom a szoptatással járó kínlódást, nem tudtam máshogy csinálni, fejtem, anyatejet kapott, de a szoptatás engem kikészített és én akkor azt gondoltam, nem tudom ellátni a gyereket idegbetegen, úgyhogy ez lett a kompromisszum és most meg azt gondolom, hogy a fiam csak éhes volt, nem stresszes ameddig nem jutott elég tejhez, én viszont neki is odaképzeltem a nyugtalanságot a sajátom miatt, de ahogy én megnyugodtam, őt sem látom már nyugtalannak, csak éhesnek, amikor éhes, vagy álmosnak, amikor álmos stb. Most 9 hónapos amúgy és egy tünemény, de nekem át kellett kapcsolni az agyamat, vele nem volt gond.

Mondhatni a téma szakértője vagyok egy picit, ebből írtam szakdolgozatomat pár éve és rengeteg könyvet átnyálaztam ezalatt a témával kapcsolatban.

A terhesség alatti stressz kihat a babára, mert a stresszhormonok a méhlepényen keresztül őhozzá is eljutnak, plusz a traumákat/tragédiákat is megérzik (sajnos).

Ilyen esetekben gyakori a koraszülés, problémás szülés, és hogy a baba sokkal nyugtalanabb, sírósabb, esetleg keveset alszik vagy eszik az első időkben. de nyugi, ezen lehet segíteni!!!

ha születés után megfelelőek a körülmények, pozitív légkör övezi a babát, nyugodt szülőket lát, akkor ez szép lassan alábbhagy, majd el is múlik teljesen, és semmi káros következménye nem lesz felnőttkorára, nem lesz lelki sérült, stb. Most sok odafigyelést, törődést és szeretetet kell kapnia, s így "elfelejti" az anyaméhben történt negatív dolgokat.

Figyelj oda a saját viselkedésedre is, hogy hogyan szólsz hozzá, a pici babák megérzik ha ideges vagy, vagy szomorú, de épp úgy az ellenkezőjét is, hogy ha boldog vagy és kiegyensúlyozott.

Türelmet és kitartást kívánok, el fog múlni :)

2. vagyok...

annyit még hozzáfűznék, hogy nem biztos hogy attól sírósabb nyugtalanabb a babád, mert úgymond nehéz volt a terhességed lelkileg. ez csak egy opció. de ha így is van, nem szabad magad emésztened ezen.

csak pozitívan :)

A Te testedben nőtt, az érzelmeid szinte elborították, neki Te voltál a minta és a biztonság.. amit nem tudtál megadni. Ugyanakkor nem szabad ostoroznod magadat, mert semmi értelme, csak tovább viszed a rossz érzéseket a jelenre és a jövőre, amire gondolom semmi szükséged. Az egy ilyen időszak volt. Vége. A beszámolódból kiderül, hogy egyre nyugodtabb lesz. Ha több biztonságot érez egy jó napirenddel, sok szeretettel és törődéssel akkor sokat változhat.

A barátnőm az egyik gyerekét szintén nagyon nehéz időszakban szülte. Azt mondta, nem is tudja szeretni. Ma egy kiegyensúlyozott tini lány anyukája. :)

2-es vagyok, megint... :)

egyértelmű, hogy mindenki stresszes a terhesség alatt, meg akkor is ha nem várandós. manapság ez már a mindennapok része. én a stresszt nem így értettem. káros az a fajta stressz, ami súlyos, hosszabb kimenetelű. ilyen például egy terhesség alatti közeli hozzátartozó, esetleg férj elhalálozása, válás, stb.

de ahogy mindenki írja, a mostani hozzáállás a lényeg már csak!

Nem!

én is stresszes voltam, nálunk is tragédiák, pánikrohamom is volt.

de eleve: Azok a sírós babák, akiket nem vigasztalnak meg rögtön, hagyják sírni, így nem bízik, fél, elkeseredett alapból.

ill azok a sírós babák, akiknek születésüknél anyjuk fájdalomcsillapításban részesült.

illetve én folyamatosan szedtem az omega 3-at(Femibion terhesvitaminban van)az sokat segít a baba kiegyensúlyozottságában(olvass utána)

továbbá: sokan esnek abba a hibába, hogy saját érzéseiket vetítik ki a babára.

éjszaka ha ébred, szélgörcsök csikarják a pocakját, a legeslegnagyobb százalék eséllyel.

és ébredésnél én sokszor ugrottam egyből vigyorral köszönteni, így nem is sírósak a reggelek.

Kisfiam ilyen volt, sírós, nem alvó, nem volt 1 percet sem el egyedül, de szó szerint 1 percet sem, pisilni is úgy jártam hogy amint kikerültem a látóköréből már üvöltött. Rettenetesen nehéz volt vele az első fél év. Utána javítottunk a helyzeten. Mindig azt hittem hogy miattam lett ilyen, mert a terhességem alatt sokat veszekedtünk a férjemmel (amúgy jó a házasságunk vagy volt egy bizonyos probléma ami mindig előjött) és nagyon sokat sírtam is.

Aztán terhes lettem a kislányunkkal, mellette ott volt az 1 éves kisfiam, sokszor kivoltam bukva, sokat sírtam, a terhesség végén már nagyon sokszor elszakadt a cérna és ment az egész napos mérgelődés a kisfiammal, biztos voltam benne hogy a kislány is nehéz eset lesz mert sok veszekedést hall és sokat sírok is... Teljesen a kisfiam ellentettje, jókat alszik, a pihenő székben fél-1 órát is elnézelődik miközben csinálom a dolgomat mellette, 50%-ban egyedül alszik el, nem kel éjszaka stb... most 7 hetes amúgy.

Szóval most vagyok megnyugodva hogy a kisfiamat valószínüleg nem én rontottam el, ő egyszerűen egy ilyen gyerek.

Ne emészd magad! 21hetes vol am a kislányommal, mikoris az akkor 19hós fiam agyhártyagyulladást kapott... Majdnem elveszítettk - intenzív osztály, lélegeztetőgép, nem részletezném. A terhességem miatt az intenzívre be se mehettem hozzá. Egy hónapot volt kórházban. Hál'Istennek maradékalanul meggyógyult! Közben engem is befektettek megfigyelésre. Senki nem tudta megmondani, lehet-e baja a születendő babának. A koraszülés esélye végig fennállt. Benne volt pakliban, hogy rendben kihordom, csak a szülést nem éli túl, vagy túléli és mehetünk az intenzívre... Szóval a terhesség második felét így csináltam végig, közben ápolgattam a kisfiam lelkivilágát. Elég sokáig voltak dührohamai, rémálmai stb.

Mindezek után: a kislányom 40+5 napra érkezett makk egészségesen. Már féléves is elmúlt elsején. Nyugodt, kiegyensúlyozott baba és újszülöttnek is kifejezetten nyugis volt. Szóval lehetha