Igaza lenne az anyámnak? Az előéletünk miatt alkalmatlanok vagyunk szülőknek? Miért kell ezt csinálnia?

Nehezebben, mert nem volt pozitív minta, de van egy nagy előnyötök. Tudjátok, hogy milyenek nem akartok lenni. És ha keményen dolgoztok rajta, semmi gond nem lesz.

Páromat egyedül nevelte az anyukája, soha nem korlátozta a szabadságában. Ő azt tanulta meg, hogy szabályok kellenek egy gyereknek, amit igyekszik be is tartani a mieinknél.

Nézd, én úgy nőttem fel, hogy állandóan vertek.

Mégis van családom (két gyerekem ráadásul!) és egyiket se verem. Nem is óhajtom és távol áll tőlem az agresszív gyereknevelés, amiben én is felnőttem.

Attól még, hogy felnőttél egy bizonyos családi "idillben", nem jelenti azt, hogy te is ugyan ilyen leszel.

De, a sok rossz után van elképzelésed, hogy milyen lehet egy normális család, nem?

Ne foglalkozz a véleményével, sok érzelmi hátteret se tud felmutatni, dacára annak, hogy 6.alkalommal akar és lesz feleség. Boldog babavárást! :)

Pont olyan véleménye bizonytalanít el akinek fingja sincs az egészről?Miért érdekel anyád véleménye a te szülőségedről ha ő sose normális szülő?

Ha annyira jó akarsz lenni olvass utána és az ösztön alapból benned van.Kár ezen aggódni.

Nagyon fájó volt olvasni, hogy anyukád még beléd szúr ezzel a mondattal, hiszen pont ő (is) tehet róla, hogy nincs előtted családi minta.

Vannak tények, statisztikák arról, hogy aki előtt nem volt kiegyensúlyozott családi minta, annak mennyivel nehezebb jó családi életet kialakítani. De a nehezebb nem azt jelenti, hogy lehetetlen. Kifejezetten jó ebben a helyzetben, hogy ilyen tisztán látod, hogy milyen "hátrányokkal" indultok a vőlegényeddel, mert tudatosabban tudsz tenni azért, hogy Ti jobban csináljátok, mint a szüleitek. Fontos szerintem, hogy kapjatok segítséget (minden házaspárnak fontos lenne) olyanoktól, akiknek az élete viszont jó példa, de a védőnő, sőt, az internetes közösségek is sokat segíthetnek.

Én például tökéletesen harmonikus családban, de egykeként nőtem fel, kisebb unokatestvéreim sem voltak. Ugyanúgy nem tudtam, milyen egy kisbaba úgy igazán, mint Ti, mielőtt megszületett volna. A legtöbb anya életében ez olyan dolog, amire nem tud előre igazán felkészülni, de ha a szívére hallgat és a babára figyel, nem a könyvek okosságaira, akkor hamar egymásra hangolódnak a babával, és pár hét után magabiztos szülővé lehet válni. Fel a fejjel, és hatalmas gratula a babához!!!!