Hordozókendős anyukák: hogyan kezelitek a környezeteteket?
Egyre elterjedtebb a kendőzés a számtalan előnye miatt, és szerintem minden szülő döntse el magának, hogy akarja-e így hordozni a gyerekét, és/vagy inkább babakocsit akar.
Ti hogyan kezeltétek a közvetlen környezetek esetleges aggályait, negatív reakcióit? Mikor már negyedszerre jönnek elő rokonok azzal, hogy, jaj, mi lesz a baba gerincével, nincs kedvem újra és újra elmagyarázni, hogy a kendő tartja a hátát, és miért jó a csípőjének a terpesz, és hogy tisztában vagyok azzal, hogy nem minden hordozó megfelelő, és az életkortól is függ.
Nyilván az aggályoskodók még mást tanultak, akkor ez nem volt elterjedt. Most már van róla egy csomó irodalom, orvosi szakvélemény, miegymás, és aki kritizálja, az általában nem is olvasott utána, csak esetleg látott egy cikket egy kenguruban kifelé hordozott csecsemőről.
Ti mit csináltok a közvetlen családtagokkal ilyen esetben? Mit mondtok nekik? Nem meggyőzni akarom őket, mindenkinek a saját dolga, hogy miről mit gondol, csak nem akarom hallgatni sokadszorra ugyanazt.
válasza:Bár nem használtam kendőt, minden hasonló dolgot félre lehet söpörni egy határozott mondattal. Akár hordozás, akár pénztárcában, akár magánéletben turkálás az.
Köszönöm, én dolgom, ha tanácsra lesz szükségem, mindenképpen jelezni fogom.
válasza:Én volt akinek elmagyaráztam, volt akinek legyintettem. Amikor látom, hogy valóban az egészségünk miatt aggódnak, baba gerince, én hátam... akkor kedvesen elmagyarázom, ezredszerre is.
De amikor a védőnő a szövött kendőmet lekenguruzta, hogy tudom-e milyen káros, meg felelőtlenség, akkor azért kinyílt a bicska...
Nálunk a családot a tapasztalat győzte meg. A többemberes babám az első fél évben csak a kendőben nem üvöltött. Aztán kaptam hideget meleget. Most egy kis felfedező, aki már nem akar rajtam lógni, már egyedül alszik, önállóan akar enni, pedig erre mindre megkaptam a környezettől a sokkolást. Én az itt állandóan leszólt ősanya kategória vagyok. Amíg mindkettőnknek jó volt, addig szoptattam, amíg kérte vele aludtam, amikor igényelte, akkor magamra kötöttem.
válasza:Ha ilyen dolgon ennyire kiakadsz, hogy ide is kiírod, akkor bele kéne gondolnod, hogy tényleg TE magad elfogadtad-e és te magad biztosan meg vagy gyüzüdve arrol, hogy a babának ez jot tesz.
Èn inkább benned látom a bizonytalanságot, és azért kezdesz az ismerösök, rokonok elöt magyarázkodni mert te magad sem vagy benne biztos.
Ha te magad elfogadod, hogy ez a legjobb a babádnak, és nem csak divat hullám miatt követed, akkor a környezeted is elfgoja fogadni.
Nem a meggyőzés, hanem a leszerelés érdekel. Ha egy embertől először hallom a kérdést, főleg, ha közvetlen családtag, és a kérdés úgy szól, hogy ,,ez biztos jó-e a baba gerincének?", akkor el szoktam mondani röviden. Mikor ugyanaz az a családtag kérdezi többedik alkalommal ugyanezt a kérdést, akkor elfogy a türelmem. Utálok vitatkozni, és győzködni sem akarok senkit, csak azt, hogy hagyjanak békén:)
De utolsó, abban igazad van, hogy bíznom kellene jobban a saját tudásomban, és akkor valószínűleg a környezetemben sem találkoznék ilyen esetekkel.
válasza: válasza:Annyit mondtam, hogy alapos utánajárás után felelősségteljes döntést hoztam. Ha ennyi nem elég,mert mondják tovább,akkor kimondom nyíltan: kikérem magamnak ezt a hangnemet. Én vagyok az anyja. Így nevelem és kesz.
Ez amúgy minden döntésemre igaz lett. Papának nem tetszett a választott ovi. Gyakorlatilag hadjáratot indított ellene. Eleinte részleteztem az érveim. Ma már nem is méltatom válaszra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!