Ti mit tennétek ha beteg lenne a gyereketek?

Egyaltalan nem elitelendo amit irtal!

Probaljatok meg beszelni a hazi orvossal,hatha eltuda helyezn,a tesodat valami szanatoriumba ,ha csak alkalmankent is,csak evi egy,ket honapra, edesanyadnak az is nagy konnyebbseg lenne !

Én a férjem által csöppentem bele ilyen helyzetben, mert neki a húga beteg. Ő is eléggé nehezen kezelhető, állandó dühkitörései, támadásai engem is sokszor érint. Anyósomék lelki ismeretfurdalást éreznének ha az orvosra hallgatnának aki szerint egy megfelelő intézetre lenne szükség. Inkább kínlódnak vele. De nagyon nehéz egy 21 éves enyhén túlsúlyos, de nagyon erős szellemi fogyatékos lányt kezelni.

Tavaly karácsonykor nekem pl eltörte 2 ujjamat. (bevallom én félek tőle)

De mivel nem velük élünk így csak akkor észleljük a dolgait ha megyünk hozzájuk. (a szülőkkel nincs gond, és nekik egy feltöltődés ha mi megyünk)

fél éve terhes lettem, és én ragaszkodtam a magzatvíz vizsgálathoz. Valamit találtak de nem tudták megmondani, hogy mit, így az orvosok szerint "várnunk kell" Férjemmel úgy döntöttünk, hogy nem várunk, inkább elvetetjük. Mi nem akarunk beteg gyereket bevállalni. Most ott tartunk, hogy szünetelve van a családalapítás amíg utána nem tudunk járni, hogy miért beteg a férjem húga. (egyébként a férjem családjában van még ilyen beteg egy nagybácsi részéről)

Az én párom lánytestvérének egy csak nőket érintő genetikai betegsége van. Szellemileg ép, viszont így is érezhető a családban ez az egészségtelen bánásmód, hogy szegény beteg, nem csinálhat semmit kb, így minden munka, elvégezendő dolog a páromra hárul sajnos. Emellett sajnos nagyon rosszindulatú is a tesója, így még nehezebb tolerálni. A szülei úgy kezelik mintha kisgyerek lenne, pedig már bőven 30-as évei közepén jár...

A párommal én is beszéltem róla, hogy nem érzem magamban az erőt, hogy beteg gyereket neveljek életem végéig, mert valljuk be, ehhez kell egyfajta lelki erő, ami szerintem bennem nincs meg.

Utánanéztem a betegségnek, ami elvileg nem valószínűbb a mi gyerekeinknél, csak azért mert az ő családjában előfordult. Ennek ellenére mielőtt belevágunk a családalapításba, el szeretnék menni családtervezési tanácsadásra. Itt meg tudják mondani, hogy milyen veszélyek lehetnek, esetleg ezek a családban előforduló betegségek növelik a babánál a betegség esélyét stb.

[link]

Szerintem mindenképp érdemes elmenni egy ilyenre, mert inkább tudjuk a kockázatát a dolognak, minthogy el kelljen vetetni a babát. Azért az mindenképpen trauma a szülőknek.

Viszont így is előfordulhat bármi, csak mégis jobban megnyugszik az ember esetleg, hogy megmondják, hogy nagyon kicsi az esélye esetleg.

Az paromnak van egy fogyatékos gyermeke, nem velünk él . Én nem tartanám meg ha tudnám.. a nő tudta.. szerintem önző dolog volt tőle így mártírkodni ... a gyermek sem lesz soha teljes életű, agresszív, 8évesen pelenkas , nem beszél... nem tudnak vele teljes életet élni.

Ha nálunk gyerekvállalásra kerül a sor, előtte kivizsgálásra megy a férjem. És ha pici jele is lesz annak hogy nem egészséges a babám, megszakittatom a terhességet.