Anyukák, ilyen szituációban mit tennétek? Baj, hogy a nap nagy részét a nagyival tölti a kislányom.

A kislányom 4 hónapos, az apukájával nem vagyunk együtt (bonyolult).

A pici születése óta elkezdett normalizálódni a kapcsolatunk. Minden nap itt van, foglalkozik vele (az esti fürdetés-etetés-altatás rituálé az övé). Minden 2. pénteken reggel 10-től délután 4-ig vele és az anyukájával van a pici, ez igazából a nagyi miatt van így, de akadályát nem látom, mert bízom benne és tudom, hogy figyel rá, szóval elvannak hármasban/kettesben.

De ezt anyukám nehezményezi, mert "mégis miért van annak a nőnek több joga az unokájával lenni, mint neki", meg milyen anya vagyok én, hogy odaadom idegeneknek. Fel sem fogja, hogy ugyanúgy a családtagjai, mint Ő, attól függetlenül, hogy az apukájával jelenleg nem élünk együtt.

Zavarja, de ez ellen képtelen vagyok valami elfogadhatót kitalálni. Vidéken él, nem autózhatunk oda 3-4 naponta, mert hosszú az út és nem ismeri úgy a pici szokásait. Mondtam neki, hogy akkor néha jöjjön úgy, hogy pénteken jön és vasárnap/hétfő reggel megy, mert van 2 vendégszoba a házban, elférne. De ez nem jó neki, mert otthon van kutya, macska, őket a nevelőapám nem bírná ellátni...

Azt mondja, hogy a testvérem egyetemistaként minden 2. hétvégén hazamegy, mi miért nem. De más egy egyetemista élete, aki ráadásul 1 órára lakik otthonról és más a miénk. Nem rángathatok egy picit össze-vissza emiatt úgy érzem.