Baba miatt tönkrement barátság? "Anyukásan" túlreagálom és igaza lenne? Mit tegyek?

20 éves vagyok, 4 hónapos a kislányunk. Imádom, egy tündéri baba, bárhová elmehetünk vele, kipihenhetem magam mellette, szóval tényleg nem úgy élem meg az anyaságot, hogy "mikor lesz már nagyobb".

Viszont a pici előtt is elég nagy volt a baráti társaságunk, sokat járkáltunk el. Féltem, hogy ez esetleg megváltozik, eltűnnek a régi barátok, haverok, barátnők, de szerencsére ez nem így lett. Csak a legjobb barátomat veszítettem el és ez kimondhatatlanul fáj. Attól, mert az ellenkező nemhez tartozik, mi mindig csak barátok voltunk és ebből sosem volt gondunk. A barátomat sosem kedvelte, konkrétan beszélni sem tudtam vele róla, mert azonnal kiborult és nem szólt hozzám...

Terhes lettem, akkor is volt egy hatalmas veszekedésünk.

Aztán amíg mások kb. naponta jöttek babázni, ő soha. Persze, megértem, hogy dolgozik, tanul, meg nem is azt várom, hogy itt fog ülni egész délután és gügyög a babának, de azért jól esett volna, ha néha megkérdezi, mi van velünk. Májusban volt a 20. születésnapom és a családom és a párom szervezett nekem egy hatalmas meglepetésbulit, a külföldön élő barátok, rokonok is ott voltak, rengeteg ember eljött. De a legjobb barátom nem és mikor ezt megjegyeztem pár napja, nagyon összevesztünk. Mondta, hogy neki nincs ideje és kedve babaváró, babanem-váró, babaüdvözlő és egyéb témájú bulikra járni, mikor vagy 14-15 órákat dolgozik, vagy pedig a jegyzetei felett ül és tanul, hogy minden vizsgája meglegyen. Mondtam, hogy nem ez a gond, hanem hogy régen ő volt a legfontosabb barátom és nem azt várom, hogy naponta jön velünk sétálni, különböző programokra, hanem csak tudjak vele beszélgetni úgy, ahogy régen. Erre az volt a válasza, hogy ezt az esélyt eljátszottam akkor, amikor terhes lettem...