Anyukák! Csak én gondolom, hogy ez nem normális?

Kicsit túlspirázod a dolgot. Jó érzésū doki nem ír mindenre antibiotikumot, láz esetén is csak a harmadik napon, ha nem extrém magas.

Mit mond helyette? Sok folyadék, láz csillapítása, köptető, kálcium, esetleg inhalálás.

Kellően rutinos anyuka pontosan tudja, mikor kell doki és mikor elég a házi praktika.

Nem tudhatod, anyuka miért ment vissza olyan hamar dolgozni. Valószínūleg kellett a pénz. Az meg gondolom elég nyilvánvaló, hogy egy munkahely sem tolerálja a hiányzást, és áldás ilyenkor a nagyszülő.

A menni, vagy nem menni kérdése meg olyan, hogy nem titkoltàk el, hogy beteg a gyerek. Szerintük mehettek, te meg eldöntheted, élsz a lehetőséggel, vagy nem.

Azt hiszem, te alapból rühelled a sógornődet.

Melyik része nem tetszik konkrétan?

Az, hogy dolgozik?

Óvónőként biztos nem a karrier vonzotta, hanem megélhetési kérdés volt. Örülök, hogy én megtehetem, hogy tovább maradjak, de attól még nem lesz abnormális a munka.

Hogy gyakran beteg?

Sajnos ezzel jár.

Hogy nem viszi orvoshoz?

Mindenki maga ismeri a gyerekét, hogy mit bír, miből gyógyul pikkpakk és mikor kell orvos.

Hogy a nagyik vigyáznak?

Örülnék ha lennének nálunk is bevonható nagyik. Majd ha odakerülsz, rájössz, hogy a munkáltatók 99 %-a nem tolerálja, hogy minden héten táppénzre menj.

Hogy nem szóltak, hogy betegen van ott.

Ez jogos, illett volna, már ha egyáltalán beszéltetek és tudták hogy mentek.

A saját gyerekedet ne vidd fertőző környezetbe, ha félted.

Abba, hogy ők a saját gyereküket mikor viszik orvoshoz és mikor nem, sajnos nem fogsz tudni beleszólni és nem is szabad. Nyilván sajnálod a kislányt, de előttem írók jól gondolhatják, hogy anyuka valószínűleg kényszerből ment vissza dolgozni (mert kevés otthon a pénz), nem jókedvében van távol saját gyermekétől, mikor még megtehetné, hogy otthon legyen vele.

Az szerintem nem baj, ha félted a saját gyermekedet, mindenkinél máshol húzódik meg a féltés vonala.

Az sem baj, ha orvoshoz viszed, legfeljebb ha antibiotikumot ír fel, és ezzel Te nem értesz egyet, nem adod be neki, próbálkozol mással. Viszont az nem baj, ha pl. meghallgatja a gyermek tüdejét a doki, hogy tudd, egyáltalán mi áll fenn és mi nem.

Anyatejes a kisfiad amúgy?

Nem bír tovább otthon lenni egy gyerekkel, helyette visszamegy egy egész csoporthoz.... Hát nem tudom.

Amúgy a gyerek az ő ügye, a felügyelet az övé és a nagyszülőké, a tiéd meg annyi, hogy eldöntöd mész, vagy sem.

Azért akkor csak zavar, hogy visszament dolgozni. A zárójeles kommentből ítélve.

Egyébként, elég nehéz így megítélni a dolgot. Én lázas állapotnál orvoshoz viszem őket, de két gyerekesként már van annyit "tapasztalatom", hogy ha csak köhög, vagy folyik az orra, akkor mit adjak neki, és nem rohanok egyből dokihoz. De ezt mindenki maga érzi szerintem. Normál anya nem akar rosszat szerintem a gyerekének, gondolom a sógornőd is az.

Viszont azzal egyet értek,hogy lázas, beteg gyerek mellé én sem vinném a gyerekeimet.

"(Azt pedig pont a sógornőmtől tudom h annyira nincsenek rászorulva arra h ő visszamenjen dolgozni,csak ő nem bír tovább otthon lenni... )"

Na, ez ne zavarjon. Így érzi, dolgozni akar és kész, ez van. Én is olyan típus vagyok amúgy, aki "nem bír a seggén ülni", így megértem sógornődet is. Nem a gyerekétől akar ő szabadulni, hanem felnőtt társaságba vágyik már, ennyi.