Ti adtátok/adjátok oda a gyereketek vadidegen kezébe míg valamit elintéztek?

Ma feltűnt valami. Ültem egy zárt helyiségben nem volt nálam egyik gyerekem sem. Bejött egy nő egy 6 hónapos babával (beszélgetett egy nővel, akkor hallottam, hogy ennyi idős a baba). Ők hamarabb végeztek, én még várakoztam. Mielőtt ők sorra kerültek volna, nagyon hosszan beszélgetett az anyuka ott több nővel, jól ismerték egymást, én viszont életemben nem láttam a nőt. Mikor indultak volna, visszaakarta tenni a babát a hordozóba, de meg akarta előtte igazítani a takarót, meg elakart pakolni a táskájába. Erre hirtelen odafordult hozzám és mondta, hogy megfognám-e a gyerekét. Tudom, nem nagy dolog, de én soha nem adtam így oda senkinek az enyémet. Persze, mondtam, hogy nyugodtan, megfogom. Megijedtem, mert egy rendkívül anyás babáról volt szó. Azt nem értettem, hogy miért nem az ismerőseinek adta oda. Engem tuti nem ismert, velük meg előtte egy csomót beszélgetett.

Van életem, nem azért érdekel a dolog. Nem is volt egy nagy dolog, nem esett nehezemre, nem szólom meg, miért is tettem volna, a baba mosolygott rám, egyáltalán nem sírt, pedig az anyja még telefonált is egyet. Csak érdekel, hogy ti így odaadtátok teljesen idegenek kezébe akár egy pillanatra is a gyereketeket? Mert én soha és talán ezért ilyen idegen ez a dolog nekem. Csak kíváncsi vagyok, hogy vagyok-e ennyire introvertált ? :)