Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Leírnátok milyen volt az...

Leírnátok milyen volt az utolsó pár hónapotok terhesség végén és az első pár hónap a babával?

Figyelt kérdés

Milyen volt az utolsó trimeszter, milyen volt a szülés, milyen egy kisbabával az élet.

Ne csak a szépet, a rosszat is.

A lányomnak szeretném megmutatni a kérdést aki nagyon korán esett teherbe és nem fogja fel mivel jár ez, mik az árnyoldalai, rám-ránk pedig nen hallgat.



2017. júl. 21. 14:53
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
97%

Egyedül lenne kemény..

Amikor a doki pl azt mondja terhesvitaminon felül szedj plusz folsavat mert valami eltérést lát és nincs rávalo.

Amikor szeretnél down szűrest de 35 év alatt 30ezerbe kerül es reménykedsz inkább hogy semmi baja.

Amikor az első két D-s Uh s képet nincs kinek mutatni aki veled örülne. Babamozirol meg a netes videokat nézheted csak, mert az is 20 ezer felett van

Amikor vásárolni sem akarsz mert nincs miből. Aztán veszel használt kiságyat használt matraccal a saját gyerekednek..

A szüléssel lehet az életed is feladod es anya leszel. Nem fogja senki a kezed max egy nővér, mert egyedul csak te akartad őt

Amikor felirják a kötelező lázcsillapitokat, vitamint és nem váltja ki senki.

Amikor már nincs tej de tápszerre sincs pénz es sir a baba es vele sirsz.

Vagy amikor a fürdővizet készited, mosol főzöl nincs aki felvegye és szegényke csak várja a segitséget.

Amikor a szüles utáni depresszio luxus.

Amikor sirva babaként adod bölcsibe hogy éhbérért dolgozz.

Amikor csak a te gyereked nem tud állatkertről, cirkuszrol, de egy apárol, testvérről sem mesélni.

Ezt mind mind hidegvérrel, kitartással kell végigvinni, mig más nők ferj mellett, családban is feladják, nem birnak szoptatni, pszichologushoz járnak, idegbeteg modon nevelnek, semmit nem olvastak babagondozasrol, gyermeklélektanrol, babakommunikáciorol, balesetek esetén csak bőgni tudnak, segiteni nem, mert már ott feladták, hogy napi 3-6 ora alvástol kiborulnak


Éspedig a legszebb dolog az anyaság a maga viszontagságaival, de ezt csak igazi lélekben felkészult, erős anyai sziv képes csak megélni. Kevés az aki nem meneküloutat keresi hogyan léphessen le gyerek mellett.

2017. júl. 21. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
*amig támogatoi vannak, addig nem tud/nem tanul meg soha felelosseget vállalni egy másik ember életéért. Ahogy most sem. A semmibe hobbybol vállalja, ha abba vállalja, egy pelenkát nem tudna a saját gyereke alá tenni.
2017. júl. 21. 15:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 anonim ***** válasza:

Te az a nő vagy akinek a gyereke 15évesen esett teherbe meg csitrizet?


Off

Csak nekem tűnik fel, h mennyi kamu kérdés van? Habár lassan vége a nyáriszünetnek.

Nem pont erre a kérdésre gondolok

2017. júl. 21. 16:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 A kérdező kommentje:

Én vagyok, sajnos nem kamu kérdés bácsak az lenne.

Várok még történeteket.

2017. júl. 21. 16:37
 5/11 anonim ***** válasza:

De nem is értem, h ehhez miért kell más ember tapasztalata. miért nem ülsz vele normális hangnemben megbeszélni vele, h ő mit gondol, vár el gyerekvállalásról szerinte milyen lemondásokkal jár és mennyi kiadásokat..amikor,

elmondta akkor elmondhatnád a naturisztikus valóságot természetesen nem szemrehányóan fontos, h itt is a megfelelő hangnemben történyen a beszélgetés. Hiszen egy 15éves kislány még azzal sincs tisztába, h rezsire mennyit kell költeni vagy egy havi pelenka adag mennyi.

2017. júl. 21. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/11 A kérdező kommentje:

Az a baj, hogy nem hallgat se rám de senkire a családban, még a gyerekkori legjobb baránőjére sem.

Van fiatal pároknak "szülésfelkészítő" tanfolyam. Megtanítják pelenkázni, beszélnek a szülésről, felkészítik lelkileg, de oda sem akar elmenni.

2017. júl. 21. 16:55
 7/11 anonim ***** válasza:
Első válaszoló le a kalappal, esetleg saját tapasztalat? Nagyon szomorú lehet így végig élni a terhességet, amit mások boldogan, izgatottan tesznek :( a szülés utáni évekről nem is beszélve.
2017. júl. 21. 19:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:
100%
Én leírom. Utolsó trimeszterben alig aludtam,sehogy nem volt már jó,mindenem fájt,túl is hordtam a kislányom,nagyon türelmetlen voltam már. A szülés fájt,nagyon,azt hittem belepusztulok,pedig nem tartom magam egy gyönge virágszálnak,sírva könyörögtem,hogy inkább császározzanak meg csak legyen vége. Babával az első 4-5 hét volt kemény,folyton szoptattam,hulla fáradt voltam,a gátsebem fájt,az ülés csak 3 hét után ment. Aranyerem lett,ami miatt,nem túlzok,sírva WC-ztem 4 hétig. Aztán szép lassan kialakult egy rendszer,kislányom szépen beállt a 2-3 órás szopizásokra,nekem elmúltak a fájdalmaim,elkezdte átaludni az éjszakát,így én is jobbkedvű lettem. Most 3 hónapos,imádom a regelli huncut mosolyát,látni ahogyan fejlődik,napról-napra többre képes. A világ legnehezebb és leggyönyörűbb dolga anyának lenni.Szerintem állj a lányod mellé és támogasd inkább. Én biztos ezt tenném,hisz ő a legfontosabb.
2017. júl. 21. 21:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:

Én is leírom bár nem sok rossz van benne :)

Végig imádtam a várandósságot és élveztem h mennyire jol bírom!semmi panaszom nem volt 7 hónapot dolgoztam ami fizikai munkát felent

Az utolsó kettőt pihentem(már amennyire lehet pihenésnek mondani mivel a munkahelyen is állandó menesben pörgésben voltam igy jártam mindenfele az utcsó két hónapban is)

Nekünk nem igazán kellett venni semmit mert annyi gyermek van a családban h volt mit örökölni(ha mindent magunk kellett volna megvenni az aztán zsebbenyúlós lett volna!)a Férjem mindig elkísért a vervetelekre a magánorvoshoz ultrahangra.nagyon féltett engem végig!alvásokkal étkezéssel energiával nem volt gond :)

A szülést indítani kellett sajnos aminek császármetszés lett a vége ami sajnos nagyon rosszul esett nekem(mivel a babának csökkent a pulzusa).oxitocint kaptam tágító kapszulát és kézzel való tágítás is volt(na az....huu alig bírtam ki) jöttek a fájások a kúp a székletürítéshez aztán burokrepesztes és a nyomás ahol jött minden amit el lehet képzelni csak a baba nem.préselték a kisbébimet de Ő nem akart kijönni.majd telefon és toltak a műtőbe ahol a fájások közepette beadták az érzéstelenítőt amit felreszúrtak mindent éreztem majd kivették a babát és elaltattak!

Katétert is kaptam természetesen :) aztán 5 nap migrenes fejfájás ami azt jelenti h csak veszesetben keltem fel(pisilni) fekve ettem és ittam.4 hétig tartott a sebem fájdalma Mostmár viszketni szokott csak.

Azt tudom mondani h erre(szülés részére) nem lehet felkészülni hiába olvas el az ember 1000 féle sztorit mindenkié más.

Kitartást a lányodnak!

2017. júl. 21. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 anonim ***** válasza:
100%
Az első 3 hónapot végig hánytam, de mire mennem kellett dolgozni összeszedtem magam. A 4.-6. hónapot még élveztem is. Hatalmas volt már a babám a pocakomban is (56 cm, 4550 grammal született), szétrúgta a bordáimat, iszonyat fájt, alig kaptam levegőt. Két hetet töltöttem szülés előtt kórházban, nagyon sokat szenvedtem, a 9 óra vajúdás és a szülés számomra megváltás volt. Azt mondtam akkor soha többet nem szülök, de azóta meggondoltam magam. Nagyon nehéz Anyának lenni, de ugyanakkor a világon a legjobb dolog. A férjemmel 6 éve voltunk már együtt mikor született a kicsi, imadtuk mindig egymást, nagyon szoros kötelék van köztünk, de a házasságunk akkoriban hullámvölgybe került. Sokat segített:öltöztette, pelenkázta, fürdette, etette és teszi a mai napig is, annak ellenére, hogy sokat dolgozik. Fél éves koráig szinte semmit nem aludt a kicsi éjjel, teljesen kikészültem és őszi-téli időszakban még kikapcsolódni sem tudtam, magányosnak éreztem magam, de szerencsére újra hatalmas a boldogság! Nagyon szeretjük a kisfiunkat és egymást is! De az egész életünk megváltozott, mindent a picuri dönt el mikor kelünk, fekszünk, indulunk stb. Van, hogy enni is délután eszek először. Szóval az ő érdekei az elsők. Mellette persze főzök, mosok, takarítok, háztartast vezetek, tanulok (egy nyelvvizsgám van, egy hiányzik még a diplomához). Nehéz Anyának, Feleségnek és Nőnek lenni egyszerre. Az előzményeket nem ismerem, de azt mondhatom, hogy akinek nem stabil a párkapcsolata ne vállaljon gyereket, mert egyedülálló szülő lesz. Én 15 évesen nem vállaltam volna gyereket,de most ha Anyaként a gyerekem ebbe a helyzetbe kerülne akkor támogatnám akárhogy is dönt.
2017. júl. 22. 07:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!